Amikor valaminek a szagát beszívjuk, akkor magát a valamit is?

Úgy érzem, #9-ben van a legfontosabb infó.

Sok dolognak a szaga nem maga az az anyag, amit te a szaghoz kötsz.

Vagy egy komplex anyagnak egy-több bizonyos elpárolgó összetevője, de van, maikor még az sem, pl. a vas-szag semmi vasat nem tartalmaz, a vas és nedvesség, szerves anyagok reakciójából származó vegyület, nincs benne semmi vas.

A hegesztésnél keletkező szag sem a fém, vagy annak levegőbe kerülő oxidjainak a szaga, a magas hő miatt reakciók eredménye, plusz a kiszabaduló fémgőzök reakcióinak végtermékeit érzed.

Összességében ez annyit jelent, hogy a szag nem feltétlenül annak a jele, hogy magát a szagot létrehozó anyagot lélegezted be, viszont azért utal arra, hogy ha a szag eljutott az orrodig, akkor más is eljuthatott.

A bűzlő fekália-kupac szaga nem annak a jele, hogy most kakát lélegzel, de előfordulhat, hogy az onnan felszálló szaganyagokkal bizony baktériumok is jönnek. Csak nem azt érzed.

Ha a hegesztés szagát érzed, bizonyára eljutott az orrodig némi egészségtelen, tényleg fémeket tartalmazó hegesztési füst is, valószínűleg jelentéktelen dózisban, de jobb kerülni.

Szublimáció, avagy szilárd testek pérolgása + illékony anyagok távozása (=gázok kipárolgása), stb.

A kakiban lévö bacik termelnek metán-, és egyéb gázokat, ezek folyamatosan kipárolognak a kakiból, ennek a "szagát" érzed. A heggesztés során a fémet megolvasztva kémiai reakciókban gázok és fémgözök keletkeznek, amik megintcsak "szagélményt" okoznak. a festékekböl föként az oldóanyag párolog ki, mert azok nagyon illékonyak, maga a színt okozó festékanyag megmarad, azt normál esetben nem szívod be. Ha festéket csiszolsz, akkor a keletkezö port beszívhatod, de ezek kevésbé intenzíven okoznak szagot.

A füst nagyon apró szemcsék, amik égés során keletkeznek, ezeket a szemcséket is beszívod, a szagélményt ebben az esetben az okozza, hogy a szaglóhámmal érintkezve kioldódik belöle a szagot okozó anyag, ami ingerli a sejteket. A gázok is párolognak, ezek szagát érzed (ha van számunkra érzékelhetö szaga), a parfümök, illóolajok, illatosítók is különbözö molekulák párolgása miatt okozzák a szagélményt, ezeket is mind beszívjuk.

A beszívott gázok beleoldódhatnak a vérbe, ettöl mérgezöek, pl. a CO, stb.

Az apró szemcsékként belélegzett por és füst megtapad a nyálkahártyán, és a felületeken (pl a tüdö léghólyagocskáinak falán, ettöl fekete a dohányosok tüdeje), közvetlenül nem jut be a szervezetbe, akkor okoznak gondot, ha túl vastagon és nagy felületen fedik le a nyálkahártyát, ezzel akadályozva annak müködését, illetve a lerakódott szemcsékböl oldódnak ki felszívódásra alkalmas anyagok, amik így bejutnak a szervezetbe vagy a sejthártyával-nyálkahártyát nedvesítö folyadékkal reakcióba lépve roncsolják a szövetet, pl savak, lúgok (ezért nem szabad klórgázt belélegezni, mert a tüdö-, orr-, és légjáratok nyálkahártyáját nedvesítö folyadék vízmolekuláival sósavat képez, és megmarja a szövetet, ezért szúrós szagú)