A bogarak a légellenállás miatt nem hallnak meg szabad esés után ?

A repülő dínó becsapódott a földbe adott útnyi szabadesés után?

Nem arról szólt a kérdés, hogy miért élnek túl akkora becsapódással járó gyorsulásokat, amiket mi nem?

Miért nem jó válasz erre az, hogy a kisebb tömeg miatt kisebb volt az erő ugyanakkora negatív gyorsulás mellett?

Vizsgáljuk a lineáris méretek, a felszín és a térfogat összefüggését.

Ha mondjuk egy gömbnek az átmérőjét duplázod, a felülete négyszeres, a térfogata nyolcszoros lesz.

Kicsinyítésnél is igaz. Felére csökkentett átmérő negyed felületet és nyolcad tömeget eredményez.

Itt most kiemelném a felszín és térfogat összefüggését.

Láthatóan ahogy egyre kisebb egy tárgy, a tömege köbösen, sokkal jobban csökken, mint a felülete, ami négyzetesen csökken.

Ez azt jelenti, hogy a zuhanása közben, minél kisebb, a tömegéhez képest annál nagyobb légellenállás fog rajta keletkezni.

És pont ez fogja megadni a zuhanási végsebességét.

Minél kisebb valami, légkörben annál lassabban esik.

Egy repülőből kiesett ember olyan jó 200 km/h körüli sebességre gyorsul, mire a légellenállás és a súly kiegyenlíti egymást, egy hangya meg maximum 5-8 km/h-ra.

Ehhez még vegyük hozzá a testi szerkezeti merevséget.

Ha egy hangyát tökéletesen arányosan nagyítanál mondjuk rinocérosz méretre, a kitinpáncélja közelítené egy tank páncéljának merevségét, míg a rinocérosz hangya méretre zsugorítva nem nagyon lenne masszívabb egy akácméz-cseppnél.

Mindehhez még vedd hozzá, hogy a rovarok belül nagyon üregesek, a rinocérosz meg tüdejét leszámítva tömör, tehát a rovarok "átlagos sűrűsége" sokkal kisebb, térfogathoz tartozó tömegük is kisebb.

Ez még tovább csökkenti a tömeghez-térfogathoz tartozó zuhanási sebességet.