A zöldségek, gyümölcsök nem éreznek fizikai fájdalmat amikor megesszük őket?

Sérülés érzékelése és a fájdalom nem ugyanaz.

A fájdalom már a sérülés érzékelése által az agyban kiváltott szenvedés-érzés.

Szóval azért az agy, a bonyolult idegrendszer elég alapvető elvárás hozzá.

Csak azért, mert nem fáj neki úgy, mint egy állatnak, attól még élni akar. Nem véletlenül hoznak létre struktúrákat vagy mérgeket a növényevők ellen. Ugyanis a növények se akarnak meghalni.

Szerintem kicsit álszent az, aki csak a fájdalmat veszi figyelembe. A fájdalom azért van, hogy érzékeljük valami nincs rendben. A növénynek nincs szüksége fájdalomra, mert máshogy érzékeli azt, amikor valami nincs rendben.

A gyümölcs viszont egy más kategória. Azt a növények azért hozzák létre, hogy az állatok megegyék, ugyanis ilyen stratégiával terjesztik a magvaikat. Valamelyik növény úgy evolválódott, hogy pl. csak egyfajta állathoz alkalmazkodott, neki termelte a gyümölcsét, olyannyira, hogy amikor az állat kihalt, akkor a növény elkezdett kipusztulni és ma veszélyeztetett faj, pl. Yucca brevifolia - óriáslajhár egy bizony faja.

Szóval a gyümölcs megevése biztosan nem okoz szenvedést egyik félnek se. A gyümölcs a növény egy része, amit feláldoz azért, hogy ne magát a növényt egyék meg, plusz terjeszti a génjeit.

"Szerintem kicsit álszent az, aki csak a fájdalmat veszi figyelembe."

Miért lenne álszent? Ami nem tud szenvedni és nincs életösztöne sem, egyszerűen biológiai gép, az mitől lenne probléma?

Mitől nagyobb bűn, mint füvet nyírni a kertben? Főleg, hogy ha nem teszed, az elgazosodás kiirtaná, így meg nem.

Mitől nagyobb gaztett egy spenótot leszedni és megenni, mint beszívni a levegőt és aljas módon széndioxiddá alakítani az oxigéntartalmát?

Mitől nagyobb bűn, mint vizet inni?

Ami bűn, (és ez is csak emberi filozófiai illetve túlélési érdek alapon), az az, ha a Föld biodiverzitását nyirbáljuk, ha fajokat irtunk ki.

Érző lénynek szenvedést okozni szintén nevezhető bűnnek.

De ennyi. A többi sima túlfilozofálás, alaptalan emberi megszemélyesítése tárgyaknak.

" A fájdalom azért van, hogy érzékeljük valami nincs rendben. A növénynek nincs szüksége fájdalomra, mert máshogy érzékeli azt, amikor valami nincs rendben."

Oké, akkor bűn az érzéstelenítésben végzett orvosi műtét is, hiszen sebesülést okoz, még ha nem fáj is.

"A gyümölcs viszont egy más kategória."

Miért lenne más? Ha a növény azt is érzékeli, ha letéped?

Persze, ami magától lepotyog, azt nem érzékeli a növény, az a dolga.

És akkor mi van az évelő növényekkel?

Bűn nem kivárni, amíg az első fagy kinyírja?

Nagyon túlerőltetett filozófia.

"A többi sima túlfilozofálás"

Amit te csinálsz, az a túlgondolás. Leírtam mindenre választ. Az állat is csak egy biológiai gép. A fájdalom útján érzékeli, ha valami káros hatás éri, ezért vannak fájdalomreceptorai. Egy növény ezt más úton oldotta meg, mást tud érzékelni. Nincs szüksége fájdalomra, mert van másfajta megoldása a káros hatás érzékelésére. Attól még maga a káros hatás nem lesz kevésbé kellemetlen, csak azért, mert máshogy érzékeli. És tudjuk, hogy reagál rá és ki akarja védeni, meg akarja javítani magát, ahogyan egy állat is megpróbál elmenekülni vagy te is elrántod a kezed, ha forróságba nyúlsz. Érzékelik a napciklus változását, felkészülnek a fagyra, stb.

A növénynek nincs életösztöne? Ezt remélem most viccnek szántad. Szerinted miért léteznek fák? Hogy nekünk árnyékot tartsanak egy meleg délután?

Miért lesz egy növény egyre magasabb, miért növeszti a zöld részeit egyre magasabban? Egyrészt harcol a fényforrásért, másrészt nem akarja, hogy egy növényevő lelegelje a fotoszintetizáló részeit.

A mamutfenyők sem poénból nőttek felhőkarcoló méretűre, hanem mert egy olyan korból származnak, amikor sauropodák legeltek le minden fát és a túléléshez egyre magasabban kellett növeszteni a leveleket.

Ha a növények nem akarnának élni, akkor egyáltalán nem létezne ez a biodiverzitás közöttük, mert a meghaláshoz valljuk be semmi se kell. Minek a levél, ha azért létezem, hogy meghaljak? Tök felesleges energiát fektetni a levél létrehozásába, ha arra várok, hogy megegyenek.

Te most nagyon magadra vetted, hogy leírtam a növény is élni akar.

Egyrészt a növények nem tárgyak, hanem élőlények. Másrészt nem személyesítettem őket emberként. Ezt te csináltad azzal, amikor behoztad ezt a bűn dumát és letárgyaztad a növényeket, csak azért, mert máshogy működnek, mint egy állat.

Ettől függetlenül a növény élni akarása egy biológiai tény.

Én bírok mindenkit, csak ezt az antropomorf vagy emlősközpontú elavult szemléletet nem. Csak azért, mert valami nem pont úgy reagál a világra maga körül, mint egy emlős, már nem is érezhet semmi kellemetlent. Az egyetlen valódi szenvedés az emlősök kiváltsága, a többiek mind fejletlenek hozzá, túl alacsony rendűek és mind arra várnak amúgy is, hogy egy emlős görög salátát vagy homárlevest készítsen belőlük.

A kagyló is csak azért növeszti a meszes héját, hogy valaki kivágja belőle, még élvezi is. Véletlenül sem azért nehéz szétfeszíteni a héjat, mert a szerencsétlen megpróbálja zárva tartani és megvédeni magát. De hát nem pont úgy érzékeli a kellemetlenséget, mint egy emlős, így nem is számít. Lehet ha sikítozna közben, akkor az növelné a túlélési esélyeit?

Pedig a világban úgy nem lehet életben maradni, ha a kellemetlent nem kellemetlenként éli meg valami, ugyanis akkor nem kerülné el a veszélyt, ergó mind meghalna, nem tudna szaporodni, így nem is létezne.

De mindenki azt gondol, amit akar. Az embereknek is valamit enni kell és könnyebb úgy, ha azt gondoljuk a brokkoli a forró olajba vágyik, hogy kirántsák. A disznóról már nehezebb elképzelni ugyanezt, mert visítozna és közelebbi rokonként, lévén emlős, könnyebben értelmezzük a nemtetszését.

Egyébként érdekes azt látni, hogy minél nagyobb a genetikai távolság az ember és kajája közt, azzal arányosan csökken az empátia, mert a reakcióik annál idegenebbek. Bár néha a kultúra felülírja ezt és tök lazán belevágnak a forróvizes fazékba egy élő kutyát, pont ahogyan a kultúra csúcsa michelin csillagos étteremben a homárt.

" Attól még maga a káros hatás nem lesz kevésbé kellemetlen, csak azért, mert máshogy érzékeli."

Még mindig nem érted.

Nincs olyan, hogy kellemetlen, ha nincs olyan szerved, ami képes kellemes és kellemetlen közt különbséget tenni.

És az a szerv az agy, a fejlett idegrendszer.

A külső ingerekre élettelen dolgok is tudnak reagálni, tud bennük reakciót kiváltani.

Akkor a vízen úszó zsírcseppre is "bántás" a detergens csöppentése, amitől szétszalad?

Túlmisztifikálod az élet szót.

Ha a robotporszívót nem hagyod lemerülve visszaállni a töltődokkjára, az kínzás?

"Az embereknek is valamit enni kell és könnyebb úgy, ha azt gondoljuk a brokkoli a forró olajba vágyik, hogy kirántsák."

A brokkoli lexarja, ha kirántják.

Szerinted rémülten, pánikban menekülni akar és némán sikít?

Mondom, hogy túlszemélyesíted a dolgokat.

"minél nagyobb a genetikai távolság az ember és kajája közt, azzal arányosan csökken az empátia"

Bizonyos határok közt igen, de ebbe a növényeket belehúzni hülyeség.

Amúgy elárulom, a tested minden nap több ezernyi egysejtű élőlényt pusztít el, a gyomrodban, a véredben stb.

Most életre szóló bűntudatot keltettem benned?

"a növény élni akarása egy biológiai tény"

Bullshit. A növény "élni akarása" egy sima biokémiai folyamat.