Egyszerre dobok le egy labdát és ugrik le egy ember 5 méter magasról melyik ér hamarabb Földet?

Az elsőben van igazság, mert:

A közegellenállási erőt szépen leírta az előttem szóló, viszont tudni kell azt is, hogy F=m*a (Erő=tömeg*gyorsulás)

és bizony, ha adott közegellenállási erő hat mindkét testre, akkor a nagyobb tömegű testet kisebb mértékben lassítja, tehát a nagyobb tömegű test ér le előbb.

Igaz, hogy szabadesés törvénye meg minden, de az egy MODELL, tehát gyakorlatban NEM fordul elő. (Ejts le egy 100 kilogrammos kifeszített papírvitorlát, majd 100kg-os acélgolyót.)

De a kérdésre is válaszolva, nem mindegy hogyan ugrik az az ember, mit csinál esés közben, nem tudjuk milyen közegellenállási erő hat a labdára és a paciensre, és tengerszinttől vesszük-e az 5 métert, vagy milyen a szélirány stb.

De gondolom nem igényel a kérdező jelentős képleteket, ezért a leegyszerűsített elméletet írom le én is.

tl;dr

Egyszerre érnek Földet.

"Gravitáció és légellenálláson kívül más erők szerintem nincsenek a földön, szabadesésnél."

De, még a levegő felhajtó ereje, ami nem azonos a légellenállással.

Egyébként a fentiekből látszik, hogy milyen fölösleges fizika oktatásra költeni azt a sok pénzt, az emberek még mindig a középkorban élnek.

Összefoglalom:

1. A súly (mg) hatására egyszerre érnének le.

2. Ha a labda nehéz, akkor az alakja miatt győzhet (kisebb a légellenállása, mint pl. egy bőszoknyás asszonynak)

3. Ha a labda túl könnyű, akkor a légellenállási erő hamar lefékezi, s egy síruhás súlyemelőhöz képest később ér le.

4. A felhajtóerő az emberre nagyobb (valószínűleg) de ez túl kicsi erő, 5 m-en ez is elhanyagolható, bár az előzőeket is nehéz lemérni.

A trükk: Az ugrást értjük, de "a dobok le egy labdát" az óvatos ejtés vagy tényleg dobás lefelé? Ez esetben könnyű a válasz.

Első vagyok. Mire jutottatok?

És ha az ember egy ejtőernyős, akkó mi van? :-D

Úgy látom, hogy még mindig gondok vannak a megértéssel. A közegellenállási erő nem függ a tömegtől. Hanem csak az említett összefüggésben szereplő paraméterektől. Egyáltalán nem biztos, hogy a nagyobb tömegű test esik le először.

Vegyünk például egy 1 négyzetméteres, 1mm vastagságú vaslemezt. Ez kb. 7,8 kg. Meg vegyünk egy összegyürt A4-es papírt, ez legfeljebb néhány gramm.

A vaslemezt ejtsük lapjával, a papír ejtésével egyidőben. A papír előbb ér le.

Ebben az esetben az alaktényező (k) van jelentős szerepe.

Egyébként megjegyzem, hogy k*ró*A*v^2 összefüggés kísérleti úton bizonyítható, tehát itt nem pusztán elméleti dologról van szó. Az esés úgy értelmezhető, mintha körülötte a levegő által megvalósított turbulens áramlás működne. Ilyen esetben pedig a közegellenállási erő nagyrészt az akadály előtt és mögött uralkodó nyomások különbségéből származik. Szó nincs a tömegről.

Kedves Villanykörte!

Ha fény gyúlna a fejedben, akkor feltételezhetnéd, hogy a labda alaktényezője kisebb, mint egy átlagemberé, vagyis "áramvonalasabb".

Másrészt a légellenállás ereje hat a testre, aminek van tömege ugyebár, így ez az erő csökkenti a gyorsulás értékét.

"De villanykörte! Ha az a vaslemez papírból van, tehát könnyebb, akkor a vas-vaslemez ér le előbb. Tehát VAN szerepe a súlynak. A súly-alak aránya ami fontos, a légellenállás miatt. Az oké hogy a parányira összegyömöszölt toll is akár kőként zuhanna alá, mert a súlyához képest kicsi az ami belekapaszkodjon a levegőbe."

Nem ér le a vaslemez előbb. Ha két egyenlő felűletű vas és kartonpapír lemezt ejtünk - ideális körülmények között - akkor egyszerre érnek le, mert rájuk megegyező közegellenállási erő hat, így gyorsulásuk is egyenlő lesz.

Mellesleg mit értesz "suly-alak arányon"?

Eső testek sulyáról macerás beszélni.

Melyik az az összefüggés, amelybe suly-alak arány, vagy akár tömeg-alak arány szerepel. Ha találsz ilyet, írd meg.