Hogyan értik azt a tudósok, hogy ANYAG NEM LÉTEZIK mert minden energiából van?

Az utóbbi két válaszban lényegében jól megfogalmazva benne van, hogy anyag a nyugalmi tömeggel rendelkező részecske is, és anyag a nyugalmi tömeggel nem rendelkező kvantum is, meg a mező is. Tehát anyag az elektromos mező, meg a mágneses mező, meg a gravitációs mező is.

A helytelen anyag kontra energia helyett gondolkodjuk helyesen:

Anyag a tömeg is és az energia is...

A válasz írója 80%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnap 22:11

Mi a "hivatalos álláspont"? Mitől hivatalos?

üdv

26/F

LastOne.Left

A természettudományokban az a hivatalos, ami MÉRHETŐ.

Az az elmélet a jó, ami meg tudja magyarázni a mérési adatokat, vagy legalábbis egy részüket. Ha nem, akkor bizony el kell vetni, méghogyha neves szakemberek álláspontja volt is addig. Lásd: pl. éter.

Ebben különbözünk a társadalomtudományoktól. Amit mostanában fenn az égbe.. izé CERN-ben gondolnak, nekünk azt célszerű elfogadni. Mivel nem tudunk jobbat. Saját ötletekkel óvatosan kell bánni.

1. "Tiszta energia": gamma-sugárzás. Ami anno született, mint egy elektromágneses hullám. De néha célszerű egy pici golyónak tekinteni, amit fotonnak hívunk.

2. Na igen, poénos dolgok, amik durvábbak mint 3 tetszőleges sci-fi univerzum együttvéve. Amit itt fontos megemlíteni: ebből nem lehet örökmozgót csinálni. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció miatt. Csúnyán fogalmazva, amikor cheatel az univerzum, nem akarja, hogy megtudják. Ami energia jön a semmiből, el is tűnik, mégpedig annál rövidebb idő alatt, minél nagyobb energiamennyiségről volt szó. De vannak olyan jelenségek, amiket csak így tudunk megmagyarázni (hogy egy részecske rövid ideig lopott egy adag energiát, azután eltüntette, hogy ne lehessen rábizonyítani.) Pl. mikor egy elektronnak át kéne jutnia egy potenciálgáton. Nem tehetné meg, mert kevés az energiája hozzá. De megtesz, és mikor utána ellenőrzöd, megintcsak úgy látod, hogy nem tehette volna meg. De megtette.

A válasz írója 77%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnapelőtt 19:39

Akkor a hivatalos álláspont szerint a megfigyelő(elme) nem létező, nem vehető számításba, mert nem mérhető?

A tiszta, izolált energia például mérhető? Vagy annak csak a megjelenési formái?

Illetve hogy érted ,hogy alátámasztja a mérési adatokat? Tudnál egy példát mondani erre a fizika ezen részében, ami konkrétan az anyagot vizsgálja?

Kérdezőnek.

2.

Az az oka, hogy a tapasztalat ki legyen töltve...amíg megfigyelést végzünk, addig az anyag megjelenik előttünk. Az pedig, hogy honnan és hova tűnnek fel és el részecskék az külön fejezet...a téridőn túlról érkeznek, mivel valami megjeleníti az anyagot, ami ezáltal létrehozza a teret(kontraszt) és időt(változás), tehát valami még létezik, ami ez(ek)en túl van...s hogy a másik válaszolónak is reagáljak a korábbi kérdésére, alapvetően amikor mi mérünk, akkor csak viszonyítunk...a mérleg azért mutatja az x kilót amikor ráállok, mert velem arányba változik a mutató a számokon, és ennek megadtunk egy alapot(1 kg)...vagyis viszonyul. Ebből kiindulva viszont anyaggal nem tudunk olyat mérni, ami nem anyag, nem tudjuk azt megmérni, ami az anyagot megjeleníti, mivel anyaggal pont a viszonyítás miatt csak anyagot vagyunk képesek mérni...a kérdés tehát, hogy ami az anyagon túl van, az nem létező a természettudomány számára?

üdv

26/F

LastOne.Left

Akkor a hivatalos álláspont szerint a megfigyelő(elme) nem létező, nem vehető számításba, mert nem mérhető?

Sajnálattal hivatkozom meg azokat a kísérleteket, mikor egy db elektront/fotont interferáltatnak önmagával. Ott mérhető, hogy megfigyeljük. Olvasd el, ha érdekel: [link]

A tiszta, izolált energia például mérhető? Vagy annak csak a megjelenési formái?

Mi a fene az a tiszta, izolált energia? Még nem láttam, úgyhogy mérni sem tudtam.

Illetve hogy érted ,hogy alátámasztja a mérési adatokat? Tudnál egy példát mondani erre a fizika ezen részében, ami konkrétan az anyagot vizsgálja?

A valaha ember által épített legnagyobb építmény pont egy olyat csinál. (LHC Higgs-bozont keres). Megjegyzem, a kérdés fura, hiszen itt minden anyag. (meg hullám is :))

Amiket te írsz, hogy igazolod? (forrás is jó, majd utána kritizálom) Mérés nélkül érdekes lesz, de kíváncsian várom.

"mivel anyaggal pont a viszonyítás miatt csak anyagot vagyunk képesek mérni"

Egy rugóval erőt mérek, egy ingával időt, forgótekercses árammérővel egyenáram erősségét, megfelelő RLC-körökkel rádióhullám frekvenciáját...

Tulajdonképpen hol akadtál el a fizika tanulásában? Mármint mi volt az első dolog, amit nem fogadtál el/fogtál fel, és kezdtél el saját kútfőből okoskodni?

A válasz írója 77%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 18:55

"Sajnálattal hivatkozom meg azokat a kísérleteket, mikor egy db elektront/fotont interferáltatnak önmagával. Ott mérhető, hogy megfigyeljük. Olvasd el, ha érdekel: [link]

Láttam már a kísérletet. Jól értelmezem, hogy végül is a megfigyelés(kényszerítés) teszi részecskévé az anyagot, egyébként hullámként létező?

"Mi a fene az a tiszta, izolált energia? Még nem láttam, úgyhogy mérni sem tudtam."

Az az energia, ami megjeleníti azt, amit mi érzékelünk, az anyagot. Erre az energiára gondoltam. Hogy a kiírt kérdéshez is hű maradjak, az anyag hogyan képes önmagában létezni? És ez az, amire nem adott magyarázatot a fizika...ugyanis a fizika(természettudomány) az anyag kölcsönhatásával, vagyis az "egymáshoz" való viszonyulásával foglalkozik, de az eredetével nem. Tehát a kérdező kérdése adott marad, hogy az anyag valójában nem létezik, hanem ami igazából létezik az a tiszta, izolált energia. De mi az az energia, mondjuk a kettős-rés kísérletből kiindulva(ugye a tudat jelenléte befolyásolja az anyag természetét)? Vagy "hova" lesz a részecske, amikor kioltja egymást, vagy éppen eltűnik és megjelenik(amit a kérdező is kérdezett)? Mit gondolsz?

"Egy rugóval erőt mérek, egy ingával időt, forgótekercses árammérővel egyenáram erősségét, megfelelő RLC-körökkel rádióhullám frekvenciáját..."

A kérdésem az, hogy ezeket viszonyítással oldja meg az ember?

üdv

26/F

LastOne.Left

Olvasmány: [link]

Nem igazán. Tulajdonképpen egy részecske hullámfüggvényével (pontosabban: az*konjugáltja, és normálva)azt a valószínűséget adjuk meg, amellyel az egy adott pontban megtalálható.

A hullám-részecske kettősség szép, és szokatlan. Valamilyen szinten inkább elfogadni kell, mint megérteni.

Kvantumfluktuációk: semmi nem kényszeríti ki őket. Csak bizonyos valószínűséggel megtörténnek. A kvantumfizikában a legtöbbet használt szó: valószínűség.

"Az az energia, ami megjeleníti azt, amit mi érzékelünk, az anyagot"

"hanem ami igazából létezik az a tiszta, izolált energia"

Erről nem tudok. Ez nem véletlenül a te saját fantáziád?

A kérdésem az, hogy ezeket viszonyítással oldja meg az ember?

A kérdést nem értem. Igen, nem árt valami skálát használni. Szintén nem értem, hogy ennek mi köze ahhoz, amit írtál. Amit nem nagyon tudtam értelmezni, de hülyeségnek tűnt.