Radioaktivitás (kémia)?

1. A sztratoszféra alsó rétegében keletkezik (nitrogénből) ahol magas a kozmikus sugárzás.

2. Neutronbesugárzásnak vetik alá.

3. Igen.

4. Véleményem szerint simánál is van, főleg azoknál az atomoknál, ahol a neutronszám jóval meghaladja a protonszámot.

5. Kémiailag semmi különbség nincs a pl. a C12 és a C14 között, tehát ugyanúgy részt vesznek az általad felsorolt folyamatokban. A mechanikai azonban érdekes megközelítés, de itt sincs különbség.

6. Amíg el nem bomlik, van sugárzás, utána már nem nagyon. Hogy szabad szemmel látható vagy sem, és ha igen akkor hogy, na ezt nem tudom.

7. Beinjekciózzák. Nem csak a kemoterápiánál, hiszen vannak olyan vizsgálatok is, ahol az izotópot azért juttatják be a testbe, hogy jelezzék, hogy hol hogy áramlik, pl. a vér, vizelet, stb. Hasonló, mint amikor izotóppal vizsgálják a csőrepedéseket.

8. Azt hiszem azért, mert a daganatos sejtek a gyorsan osztódó sejtek közé tartoznak. A gyorsan osztódó sejtek érzékenyebbek a radioaktív anyagokból származó ionizáló sejtekre.

9.

10. Igen elérhető, hiszen az elbomlott izotópból származó neutron protonná alakul, és beépül egy atomba. Így az atom rendszáma eggyel nő.

11. Más elem felezési idejével számolnak. Azzal amelyik a leghatásosabbnak tűnik.

Ha valami hiba lenne benne, kéretik kijavíttatni!

:)

1 - Természetes egy izotóp, ha nem az ember hozta létre. :D Csomó féleképpen keletkezhetnek pl. csillagok belsejében, szupernóva robbanáskor. Jellemzően a valamennyire stabil atommagok maradnak meg. Aztán a bomlás során más magok keletkeznek, gyakran maguk is radioaktívak.

4 - Pontantlan kérdés. Minden elemnek vannak izotópjai, de nem minden izotóp radioakív.

5 - A reakciókban azért nincs különbség, mivel a kémiai reakciók természetét az elektronfelhők kölcsönhatása okozza. Egy adott elem különböző izotópotópjai esetén az elektronfelhők között nincs különbség, ezért a reakciókban sem. VISZONT, a hidrogén egyes és kettes izotópja között lévő kétszeres tömegbeli különbség olyan számottevő, hogy jelentős, mérhető hatása van a protontranszferrel járó kémiai reakciók sebességére. (Baktériumokat lehet növeszteni nehézvízben, ami 2H-t tartalmaz, de előtte a baktérium kultúrát hozzá kell szoktatni. :-D)

6 - Nem. A sugárzás, bomlás egy pillanatszerű esemény. Viszont a radioaktív atommagok nagy száma miatt minden pillanatban lesz olyan, ami épp elbomlik. Ahogy fogynak a reaktív atommagok, úgy esz egyre ritkább a hasadás. Vannak módszerek, amivel láthatóvá lehet tenni ezeket az eseményeket: ködkamrában kondenzcsíkot húznak a kirepülő részecskék. Bizonyos fajta sugárzásokat fénykibocsájtásra lehet kényszeríteni: cserenkov sugárzás. Illetve a gyors elektronokat foszforeszcens anyag gerjesztésére lehet használni.

7 - A kemoterápia nem radioterápia. A kemoterápia, nevéből adódóan valami kémiai szer bejuttatását jelenti.

9 - Minél nagyobb a felezési idő, annál tovább fennmarad a sugárzás. Egy pár óras felezési idővel rendelkező izotóp pár nap/hét alatt teljesen eltűnik. Míg a hosszú felezési idő esetén a sugárzás évek alatt sem csökken jelentősen.

11 - Értelemszerűen elefántcsontban van szén, úgyhogy ott lehet használni. A szénen kívül kb 25 fajta lehetséges izotóp, ami lehet használni a szénen kívül. [link]