Az alábbi elméleti szimuláció során tapasztalt anomália hogyan magyarázható? Egy esemény megtörténte függhet-e a megfigyelő rendszeren belüli vagy azon kívüli helyzetétől?

Mondjuk a Marsot elragadná egy fekete lyuk, és a bolygó a fénysebesség 99 %-val száguldana az Androméda felé, egyenletes sebességgel.

Ugyanakkor a Marson olyan értelmes civilizáció élne, amelyik képes a fénysebesség 99 %-val haladó űrhajó megépítésére. Egy ilyen űrhajót lőnének fel a Marsról szintén az Androméda felé az említett sebességgel.

Ha a Földről egy fénynyalábot küldenénk a Mars felé, akkor ott a relativitáselmélet szerint a beeső fénysugár sebességét kereken 1 c-nek mérnék.

Ha ez a fénysugár halad tovább az űrhajó felé, akkor az űrhajón szintén 1 c sebességgel fognak becsapódni a fotonok, tehát a Földről küldött fénysugár beéri a Marsról fellőtt űrhajót.

Az én kételyem viszont az lenne, hogy amennyiben ezt az eseményt kívülről szemléljük - konkrétan mondjuk a fénysugár vonalára merőleges távoli pontból - akkor úgy tűnik, hogy nem fog a Földről kibocsátott fénysugár becsapódni az űrhajóba, mivel az űrhajó Földhöz mért sebessége 1,98 c.

Viszont a fotonok űrhajóba történő becsapódásának megtörténte nem lehet viszonylagos, az vagy beteljesül, vagy nem!

Egy ilyen külső megfigyelő esetében szerintem értelmezhető két test egymáshoz viszonyított mozgásában a fénysebességnél nagyobb érték, vagy tévedek? Ha ez a megállapításom helyes, akkor pedig az említett külső megfigyelő azt tapasztalja , hogy a Földről küldött fénysugár soha nem érheti utol az űrhajót.

Ugyanakkor az is felvetődhet, hogy egy ilyen távoli megfigyelő milyen sebességgel (és mihez képest)halad.

Mi a véleményetek, a fénysugár utoléri az űrhajót?