Miért felesleges biológiát és kémiát tanulni az iskolában?

Nem felesleges.Hanem hasznos.

Ezt írd le ezerszer a füzetbe.

Mert így nem foglalkozhatunk eleget III. László nemi életével, amiről támpontot csupán a roppant érdekfeszítő korabeli üzbég feljegyzések adnak, ahogy a posztmodern finn képzőművészettel való kapcsolatait sem tudjuk időhiányában részletesen kifejteni.

A többit szerintem már te is tudni fogod.

Ha elég bátor vagy, akkor írd ezt:

A vonatkozó jogszabályok szerint TILOS A KOLLEKTÍV BÜNTETÉS, azaz néhány tanuló fegyelmezetlen magatartása miatt a vétlen többiek NEM BÜNTETHETŐK.

Egyáltalán nem felesleges,nem árt tudni hogy működik a körülöttünk lévő világ

Meg hogy ne nyaljon be az ember minden baromságot,pl ez a chemtrail féle összeesküvés elmélet aminek most nagy divatja van,hogy csak egyet emeljek ki

Azért felesleges, mert ronda lusta népség vagytok és hülyék akartok lenni felnőtt korotokra.

Ezt írd le 2 oldalon.

Amúgy, ha keresel pár témát, amiből kiderül, hogy miben hasznos a hétköznapokban a biológia és a kémia, annak biztos örülni fog a tanár. Azért, mert látja belőle, hogy mégiscsak képes vagy gondolkodni.

A lehetséges témák a chemtrail mellett a pi-víz, a deutériumszegény víz, a vitaminok szerepe (lehetőleg ne csak 2 szó), és kicsit művelődhetnél az emberi szexualitásban is.

Gondolok itt a "csak 2 percre dugta be egy kicsit - vajon szűz vagyok-e / terhes vagyok-e" témakörre.

Azért nem felesleges, mert így legalább ha az erdőn gombát szedsz, legalább lesz valami alapfogalmad arról hogy vannak mérges gombák is, és el kell vinni a gombavizsgálóhoz amit szedtél. Életmentő lehet, pedig csak egy kis információ. Vagy pl. hogy a háztartási sósav az sav és k..vára mar, óvatosan kell vele bánni. Szintén életmentő lehet.

De - hogy a dolgozathoz is legyen valami kis segítség - ezt meg lehet fordítani. pl.

"Állatbarát indok : azért felesleges biológiát tanulni, mert ha tanuljuk, hogy az oroszlán ragadozó és harap, akkor nem megyünk a közelébe, és így szegény pára éhen marad. Ha tudatlanok maradunk , akkor odamegyünk hozzá és akkor jóllakik. Így az oroszlánok nem pusztulnak ki, s ráadásul az emberiség átlagos IQ-ja is jelentősen emelkedik, mivel a hülyék könnyebben betöltik a táplálékláncban elfoglalt helyüket" :D

fGhw39-84th:

" Kikre akarsz hasonlítani az életedben? Szerinted ők azért lettek akik, mert tudták, hogy mi az azid csoport szerepe a Huisgen ciklo-addíció során? Lóf.szt!"

Khhm. Aki orvos akar lenni, annak sok kémiát kell tudni, egy kémikusról/vegyészmérnökről ne is beszéljünk. Azért pont ezt hoztam fel neked, mert ilyen foglalkozás felé kaccsintgatok.

"El tudod képzelni, hogy mész az utcán, és megkérdezi valaki, hogy "hé öcsi, meg tudod nevezni a csalánozók altörzseit?", hát naná, hogy ilyen sose fog történni! Állás inerjún se fogják kérdezni..."

Kertész, biológus, és hasonlóknál jól jöhet.

A felettem levők írásait is érdemes elolvasni, ők is valóságokat írtak. A kémiáról még annyit, hogy valami sokkal földhözragadtabbat is mondjak, hogy nyárom megnyertem egy fogadást, amiért megmondtam, miért rúgsz be a bortól. A glükóz alkoholos erjedését reakciókkal felírni egy fesztivál közepén, szerzett nekem egy poharat a fent említett folyadékból. Biológia hasonló, itt nincs személyes élményem, de a legkézenfekvőbb dolog az elsősegély, vagy, hogy ismered a mérgező növényeket/gombákat, illetve veszett rókát.

"Az egész oktatás ügyet áthatja egy nagy tévedés. Egy óriási tévedés, ami abból áll, hogy azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát belenyomja a fejébe. Az én nézetem szerint a fej az gondolkozásra való. És a könyv arra való, hogy ne kelljen mind azt itt tartani. Azt sokkal egyszerűbb a könyvtárban tartani - ugye? És akkor a fejemet használhatom sokkal jobb dolgokra: Gondolkozásra például. De ha a fejemet megtöltöm szecskával (szóval mindenféle adattal), akkor azt nem tudom használni semmire. És ezzel meg is bénítják, ezzel borzasztó kárt tesznek, mert megbénítják az embert. Mert ez a sok szecska, ami az ember fejébe belemegy, az úgy is elpárolog, abból semmi sem marad, azt az ember mind elfelejti. Ami megmarad, az a Tudomány, vagy Művészet, vagy a szépség szeretete, az, hogy egy problémát próbáljon megoldani, a tettre készség. Ezek az egyéni kvalitások, ezek a fontosak!"

"A tudományokat azokat át kell élni! Az, hogy én a kísérleteimmel élek. Shakespeare-t azt nem megtanulni kell, hanem átélni kell - ugye? A zenét nem megtanulni kell, hanem azt megélni."

A kérdés részben költői, részben érdeklődő a tanár részéről.

Itt el lehet indulni mindkét irányba. 1: Valójában miért nem érdekel egyeseket ez a két tárgy? 2: Miért lesz hasznos számunkra ez a két tárgy? Végül lehetne ötleteket is adni, hogy miként lehetne érdekessé tenni mégis ezt az órát. Itt az is közre játszhat, hogy a ti érdeklődéseteket felkeltsék, meg az is, hogy a valós élethez köthető információkat is megtudjatok a tárgy témáival kapcsolatban.

Pro érvek, miért jó a biosz:

- Az élet-tudománya, avagy természet tudomány alapja. Azon felül, hogy képet ad valós tényekről, megtanít egy gondolkodásmódra.

- A biológia körbevesz minket. És ha valaki emberi hasajtót ad a saját kutyájának, amikor szorulása van, akkor bizony az májkárosodást okoz neki. Ám, ha a biosz órán erről szó esik, egy kutyus életét mentheti meg!

- A biológia egy működő rendszer, amiből sok mindent lemodelleztek és utánoztak. Akár elektronikában, gépészetben, kommunikációban, társadalom tudományban, menedzsmentben, informatikában.

- Alapvető egészséges táplálkozásra és betegségek elkerülésére, kezelésére is tanít, ami elég sok mindenkit érint.

Kontra érvek, miért rossz a biológia:

- Anyagi szempontból az egész gimnáziumi időm két legfontosabb ismerete az volt, hogy házi nyúlra nem lövünk és megtanultam vakon gépelni. Minden más, amit ott tanultam, nem hoz pénzt számomra. De ha senki nem tanul bioszt és kémiát, nem lett volna több orvostan hallgató, több gyógyszerész sem az osztálytársaim között. Az ő érdekükben ezt is meg kellett tanulni. Mert 12-16 évesen kevesen tudják, mihez is fognak kezdeni az életben.

- Akinek természettel és állatokkal kell foglalkoznia, az úgy is megtanulja majd akkor és ott, hogy mit kell velük csinálni. A többieknek ez csak maszlag, amit nem fognak használni.

- Olyan tantárgyak tanulása, ahol a tanár-diák ellenszenv kiütközik, nem vezet tudáshoz. Ilyen ellenszenv létrejöhet fegyelem hiány, előadási módszer, oktatási módszer, közös hang meg nem találása és még számos ok miatt. (Amit a pedagógusok is tanulnak pedagógia órán.)

- Sokakat egyszerűen nem köt le. Vagy azért, mert elhatárolódtak már az elején, hogy nem érdekli őket, vagy azért, mert nem tudják hova kötni a valóságban az anyag hasznosságát.

Ötletek:

- Nálunk játszották, hogy 5-10 perces kiselőadásokat kéne tartani a diákoknak, hogy az ő szemszögükből elmesélve egy-egy anyagot. Majd utána a tanárnak kiegészíteni azt. A tanárt meglepte, hogy hirtelen mennyire jobban teljesít az osztály és milyen értelmes gyerekek vannak, mert azért neki is voltak prekoncepciói. És a gyerekek is élvezettel adtak elő érdekes témákat saját megközelítésben. Én a madarakról tartottam olyan kiselőadást, amiben a tanárnak is mondtam újakat, mert a Svensson könyvén nőttem fel gyerekként. Más meg az állatok boncolását mutatta be olyan részletességgel és ügyességgel, hogy olyat még filmen sem láttunk.

- Az anyagnak a valósághoz való hozzákötése, a használhatóság felfedése nagyban hozzájárul a tanulási kedv felkeltéséhez. Ezért az anyag ismertetése előtt érdemes megmutatni, hogy valóban hol használható az. Akár rávezető kérdésekkel, akár a valóság megmutatását követő szemléletes ráébresztéssel, hogy valójában ez a folyamatot már láttátok, használtátok, csak még nem tudjátok miért van úgy.

Amikor az utolsó kémia órán a tanár a könnyű drogok hatásmechanizmusáról beszélt és azoknak a képleteit mutatta, és azon keresztül vezette le a reakció egyenleteket, hirtelen mindenkit érdekelt. Nem azt mondom, hogy drogozzatok! Hanem, hogy olyan érdekes dolgokat mutasson a tanár, amit már ismertek valamilyen szinten. Ahhoz fűzzön újabb ismereteket.

Aztán lehet, hogy baromságot beszélek...