Hogyan lehet egy fotonnak pillanatnyi helyzete?

@01:23

A fény tényleges terjedési sebessége a valóságban mindig kisebb mint c, de c-hez nagyon közeli érték szokott lenni. A c a fény lehetséges tényleges terjedési sebességének a határértéke. Általában nem követünk el nagy hibát, ha úgy vesszük, hogy a fény c sebességgel terjed, azt a kis különbséget elhanyagolhatónak tekintjük.

Mivel ezt boncolgatjuk ezért itt nem hanyagolhatjuk el, azaz időmennyiség a fény számára sem abszolút pontosan 0 , hanem kicsivel több nála.

Lorentz-kontrakció szerint a távolság l' = l * √(1-v^2/c^2)

az idő pedig Δt' = Δt/√(1-v²/c²) szerint változik.

A v=c esetében minden l' távolság 0 lesz, idő esetében meg 0-val kéne osztani -> Nincs értelme időről és térről beszélni ez esetben, ha elképzelhetetlenül kicsit is kisebb a v c-nél akkor már van, megszeghetetlen törvények a természeti törvények tiltják ezt a sebességet, de a tetszőlegesen való megközelítését mint amit a fény is tesz azt megengedi. Minden v<c sebességnél (ami tetszőlegesen megközelítheti c-t) l>0 távolság esetében a hosszkontrakció hatására l'>0 minden esetben (de tetszőlegesen megközelítheti) és minden Δt>0 esetében Δt' ∈ R+ .

70% os

Kérdés ,hogy a lassabban haladó fényt is képesek vagyunk fotonként detektálni vagy csak a kilépő felgyorsult fényt detektáljuk hogy később lépett ki azaz feltételezzük hogy lassabban járta le az utat.

Szerintem a lassú fotont nem lehet érzékelni ha mégis akkor az jelzi hogy nem lassult le csak hosszabb utat jár be az atomok közt így növelve meg a menetidőt .

Kérdés hogy a kísérlet mondanivalója az lenne hogy a fény elemi rezgését lassítják mint az atomok hűtésénél vagy csak az utat növelik meg ide oda pattogtatással .

"Én csak azt cáfoltam meg hogy a fonton számára nincs idő és tér, ami nyilván nem igaz. ..."

Nem is állítottam, hogy a fonton számára nincs idő és tér, ezek szerint nem egészen érted mit állítottam.

Márpedig a fotonnak nincs pillanatnyi helyzete, tessék megnézni egy elektromos térerősség operátort. Abban a "fotonságért", vagyis a kvantált természetű elemi kölcsönhatásokért felelős léptető operátoroknak maximum időfüggést lehet adni megfelelő kvantummechanikai képben, helyfüggést csak a dimenziótlan módusfüggvény tartalmaz, az meg lehet bármilyen megfelelő függvényrendszer szerint kifejtve, akár időben és térben végtelen síkhullámokon is. Minden móduson külön értelmezhető a fotonszám, mint mérhető mennyiség. A hol a foton kérdés jobbára értelmetlen.

Amiről ti vitáztok, az még bőven a klasszikus eldin és a relativitáselmélet kapcsolata.

@22:02 Ment a zöld pacsi.

Erre ki sem tértem, csak az általános relativitáselmélet szempontjából vizsgáltam a kérdést. Itt még egyesek azt sem értik, hogy van különbség a c sebesség és a fény fizikai valóságban lévő terjedési sebessége között, ha nem hanyagoljuk el és ennek következménye van mégpedig az , hogy a relativisztikus kontrakcióban l' nem válik 0-ává abban az inerciagrandszerben, az idődilatációnál Δt'-ben meg nem lesz 0-val osztás. A fény olyan idealizált környezetben terjedne abszolút pontosan c-vel ami gyakorlatilag sosem teljesül, de majdnem mindig nagyon közelíti c-t.

Előbb ezt kéne megérteni szerintem, aztán léphetünk egy lépcsőfokkal tovább, de ha már felhoztad akkor hozzáteszem, hogy ez nem a fény (foton) speciális/kitüntetett egyedi tulajdonsága, hanem egy kvantummechanikai törvény. Más részecskének pl. elektronnak sem létezik pillanatnyi helyzete, hanem valószínűségi sűrűségről beszélhetünk ami tulajdonképpen valószínűségi eloszlás, a Heisenberg féle határozatlansági reláció kimondja.