Elméletben lehetséges módosítani a természet törvényeit?

Kissé rossz irányból nézed a dolgokat. A világ működik valahogy, mi megfigyeljük, és megpróbáljuk leírni a jelenségeket. Ezeket a leírásokat nevezzük természeti törvénynek.

Hogy mondjak egy példát: energia. Nincs olyan, hogy energia, az csak függvény, egy segédfogalom, hogy meg tudjuk egyszerűen magyarázni, miért nem folyik felfelé a víz. Ilyen módon tehát értelmetlen a feltételezése is annak, hogy bárki is létrehozná vagy irányítaná a világot.

Magukat a törvényeket persze átírhatod, csak éppen akkor jó eséllyel téves eredményekre fognak vezetni.

Ha nem tetszik a fájdalmas igazság el lehet menni 10es. -_-

Egy másik univerzumba, ahol a szabályok könnyebbek.

Én azt nem értem, miért kezeli a kérd. a modelleket úgy, hogy ő "nem azt kérte". Mi más tudás van, amire lehet támaszkodni? Milyen információ alapján adhatna bárki választ?

Ha konkrétan az a kérdés, hogy felfedeztek-e valaha valamit, ami meg tudja változtatni a fizika törvényeit (és nyilván ha lenne ilyen, akkor azt is tudnánk, hogy ettől függenek a mostani törvények is), a válasz nem.

Mivel semmilyen információ nincs arról, amit kérdezel (soha senki nem tudta megszegni a fizika törvényeit, irányítani meg pláne nem), nem lehet érdemi választ adni.

Amennyire tudjuk, az univerzum bármelyik pontján mindig érvényesek ugyanazok a törvények.

Nagyon elkellne már ebbe a természettudomány kategóriába egy lektor, aki felülbírálná az értékeléseket és nem a buta elemek uralnák ezt a területet.

Először is ha nem lenne valami forrása illetve kódja, ami meghatározná a a természeti folyamatok lefutását, akkor teljes káosz lenne és semmiféle szabályszerűség nem lenne megfigyelhető, mi több, egyetlen egyenlet sem lenne fölállítható érvényességi körén belül sem. Ez pusztán logikailag következik, amit egy kisiskolás is megért.

Másrész az ateizmus nem tudományosság: az Univerzum létének okára a tudomány nem képes válasz adni, mert a tudomány a bármennyiszer megismételhető jelenségek leírására hivatott, az Univerzum keletkezése pedig egyszeri esemény.

Harmadrészt Heisenberg óta tudjuk, hogy vannak kiegészítő fizikai mennyiségek, mint a mozgásmennyiség és hely, illetve energia és idő, amik egyidejűleg nem határozhatók tetszőleges pontossággal. Ezért a világ teljes megismerése is lehetetlen az ember számára, ha úgy tetszik tiltott.

Negyedrészt pedig nem vita tárgyaként igazítottam ki helytelen válaszokat.

"Ezért a világ teljes megismerése is lehetetlen az ember számára, ha úgy tetszik tiltott."

Teljes mértékben egyetértek a válaszoddal, de ezt annyiban módosítanám, hogy nem az ember számára lehetetlen, hanem a jelenlegi természettudományos módszer számára.

Kérdezőnek pedig annyit reagálnék, hogy ha egy egyén képessé válik az eredendő forrásból tekinteni, illetve azzal azonosulva működni, akkor természetesen át tudná írni a szabályokat (most itt szigorúan az "anyagra" vonatkozó szabályokra gondolok), vagy olyan dolgokat lenne képes cselekedni, ami ezen szabályokkal mondhatni szembe mennek...érdekes megjegyzés, bár nem akarom elrontani ezt az kérdést, de bizonyos feljegyzések szerint egy illető cselekedett hasonlókat, vagyis megszegte a fizikai törvényeket, és ez az illető pont azt mondta, hogy ha együtt működünk a forrással, akkor mi is képesek lehetünk ugyanerre, sőt még akár többre is...ezt az illetőt nem nevezném meg, bár szerintem úgy is ki lehet következtetni. Tehát elméletben lehetséges, de vajon gyakorlatban is?

A kérdezőnek: sci-fikben sokan foglalkoznak ezzel a kérdéssel, hiszen tényleg nehéz nem csak elfogadni, hanem elképzelni is, hogy legyenek áthághatatlan korlátai az elméletileg végtelenségig gazdagítható tudománynak. Abban teljesen igazad van, hogy sosem lehetünk biztosak abban, hogy minden törvényt igazán jól és véglegesen kiismertünk. Például az impulzusmegmaradás meg a termodinamika törvényeinek sincs elméleti bizonyítása, csak ezerszeres kísérleti igazolása. De, mint tudjuk jól, az még nem bizonyítás.

A sötét anyag és a sötét energia létezése is egyre inkább bizonyosnak látszik, ami felrúgta a korábbi elméleteket. Egyáltalán, az elméleteknek általában fel szokás rúgódniuk. A kutatók épp ezért kutatnak. És azért nem szabad ezeket a kutatásokat fölösleges pénzkidobásnak nevezni, mert egyszer valamikor még Galvani megfigyelései vagy Faraday iránytűmozgatós mutatványai is csak hóbortnak számítottak. Nem tudjuk, hogy a mai kísérleti eredmények melyike vezet el bennünket egy teljesen új területre.

Mivel a tudásunk véges, példa rá az ún. Pioneer-jelenség is, sosem tudhatjuk, hogy mennyire teljes érvényű az a fizikai törvény, amit most teljes érvényűként kezelünk. Ha egyszer találunk valami olyan körülményt, ami mellett a gravitációs állandó nem pont annyi, amennyi, az teljesen megváltoztathat nagyon sok dolgot. Például elmozdíthat bennünket egy kísérleti örökmozgó tényleges megépítéséhez. Aztán ki tudja, hova vezet az eredmény.

Szokás azon filózni, hogy mi lenne, ha a gravitációs állandó a 8. tizedesjegynél eltérne a mostani értékétől. Hogy mi lenne, ha úgy épült volna fel az Univerzum, hogy valamelyik fizikai vagy matematikai állandó értéke nem pont ennyi lenne. És hogy mi lenne, ha egy igen nagy hatalmű intelligencia úgy döntene, hogy az egyiken változtat egy kicsit, mert úgy neki kedvezőbb világ jönne létre. Frederik Pohl Túl a kék eseményhorizonton című (folytatás)regénye is beveszi a történetbe ezt a lehetőséget.

Hogy mi lenne, ha mi tudnánk ilyen változtatást elvégezni? A mostani ismereteink szerint csoda. Ha kicsit eltéríthető lenne a tömegvonzás, vagy a relativisztikus tömeg növekedése mégsem a fénysebességnél, hanem picit az után érné el a végtelent, az létrehozna csodákat. De hogy képesek leszünk-e valaha ilyesmire? Felfogás dolga. Ha létrehozunk egy olyan helyzetet, amikor kétséget kizáróan más lesz a van der Waals-erő vagy a foton energiája, esetleg eltoljuk valamerre az abszolú nulla fok helyét, akkor nem feltétlenül modhatjuk azt, hogy változtattunk egy alapvető természeti törvényen. Mondhatjuk ehelyett azt is, hogy csak felfedeztünk egy olyan helyzetet, amikor az adott törvénynek egy modosított alakja érvényesül, vagyis csak az ismereteinket tágítottuk egy eddig még nem ismert tartományig, ahol csak az ősidők óta változatlanul megírt törvényt találjuk meg, és nem mi változtattunk rajta, mert csak felismertünk egy kivételt az igenis teljesen rögzített törvény eddig kiismert passzusai mellé.

Szóval ha a világot megváltoztatjuk, akkor is mondhatjuk esetleg azt, hogy csak eljutottunk egy olyan pontig az Univerzum történetében, amikor ennek a változásnak meg kellett történnie, mint amikor a szekerünk elér egy már régóta ott levő gödörhöz. Esetleg a szekéren ülő, a sötétségbe bámuló kocsis gondolhatja azt is, hogy a gödröt a szekere csinálta. :-)

Az Univerzumot mi csak látjuk – már amennyit látunk belőle –, és klasszikus filozófiai kérdés az, hogy milyen lenne az Univerzum akkor, ha mi nem néznénk. Illetve hogy milyennek látja más, akinek teljesen más az érzékelési rendszere. Elméletileg sem lehet abszolút bizonyosság, amíg posztulátumokra, pontosabban axiómákra vagyunk kénytelenek egy bármilyen következetes és keresztbe-hosszába ellenőrzött elméletrendszert felépítani.

@15: Igen, kellene egy lektor. Csak éppen esélyes, hogy te lennél kiigazítva. Képzeld el, még a káosz kezelésére is vannak módszerek. Elég mondjuk a statisztikus fizikára gondolnod, de jó példa a valószínűségszámítás is. A természetnek éppen ezért nem szükséges "forráskód".

Az ateizmus nem tudományosság, hanem világnézet. De a vallásosság sem tudományosság. Tudományosság az, ha valamit megmagyarázunk, bizonyítékokkal alátámasztunk és belőle ellenőrizhető következtetéseket vonunk le. Ilyen módon az Univerzum keletkezésének vizsgálata tudományos.

Amúgy a szupernóvarobbanás sem éppen egy bármennyiszer megismételhető jelenség, mégis vizsgáljuk.

A Heisenberg-féle határozatlansági reláció nem az ember számára tiltja meg egyes mennyiségpárok egyidejű és tetszőleges pontosságú megfigyelését, hanem a természet egy jellemzője. Senkinek nincs meg még az elvi lehetősége sem erre.

Ha megfigyeled, a "modern" társadalomban a vallás szerepét a tecnológia, és ezzel együtt a tudomány veszi át, ha pedig valami olyan mint a vallás akkor az kitermeli magának a fanatikusokat(lásd Apple), azokat, akik a legtöbbet ártottak a tudománynak akkor, mikor még más vallásnak voltak fanatikus hívei.

Ha van egy ötlet és arra midnenféle megfontolás nélkül rávágod hogy "NEM MER CSAK" azzal pont ugyanolyan bután viselkedsz, mint a már említett fanatikusok.

Ugyanakkor el kell keserítselek kérdező, jelenleg még a természet törvényszerüségeit sem értjük teljes egészében, vannak részterlületek, és közelítő modellek, de maga a természet olyan komplex hogy az eddigi történelem során nem sikerült felállítani egy egységes modellt.

Esetleg ha a világot teljes egészében le tudnánk írni, akkor lenne esély meglátni azokat a kiskapukat, melyek mentén az addig megszegehetetlennek tűnő törvények, ha nem is megszeghetőek, de kikerülhetőek.

Azon részre, hogy a természeti törvények hogyan vannak belekódolva a világba:

Sokan feltették már ezt a kérdést, és nincs is rá értelmes válasz. Ez a rész ugyanúgy visszavezet oda, hogy nem értjük eléggé a világot.

Csak egy pl.: A proton tömege hossszú évszázadokig egyfajta állandó volt, mely adott, olyan tulajdonság mint a pi = 3,14... . Pár éve sikerült levezetni náhány másik állandó és jó pár szuperszámítógép segítségével.

Talán idővel kiderül, hogy a minket körlüvevő világ, nem más mint 1-2 nagyon mélyen nyugvó alaptörvény, melyet kibontva megkapod a mai ismert szerteágazó törvényszerűségek sokaságát. És ha ez igaz, akkor nincs is igazán forráskód, csak néhány princípia, melyből egyértelműen(tisztán matematikai(logikai) eszközöket felhasználva) következik a mi stabil világunk.

Kicsit túlvariáltátok a dolgot!

A kérdés valójában azt feszegeti, hogy amit a fizika eddig megfigyelt, leírt, törvényekben megfogalmazott, az szükségszerű-e, vagy akár lehetne-e másképp.

Vagyis van-e egy "Mindenható", aki akár egy csettintéssel új törvényrendszert alkothatna, csak eddig nem tette.

Miért ne lehetne?

Mondjuk pl. a gravitációs törvény reciprok négyzetes mivolta szükségszerű a dinamikailag stabil rendszerekhez. Ha pl. nem négyzetes, hanem köbös lenne, akkor nem lenne stabil a bolygók pályája, stb. Ezt egyszerű matekkal elemezni lehet.

Magam nem vagyok istenhívő, de tagadó sem lehetek.

Én el tudom képzelni akár azt is, hogy van ilyen felsőbbrendű irányító szellem, csak eddig nem mutatta meg a "törvényváltoztató" képességét.

Erről szól pl. "A fizikai törvények jellege" című könyv, illetve sok más metafizikai könyv. De ez nem a fizika tárgyköre, inkább filozófia.