Az lehetséges, hogy átlagban a déli félgömb melegebb a föld pályája miatt, mint az északi?

A napsugarainak beesési szögétől függ igazából, hogy mennyire fűt a a nap. Van egy periodicitás a föld döntött tengelye miatt, amit mi úgy neveztünk el, hogy évszakok.

A déli félgömb azért tűnhet melegebbnek, mert az ember számára értékes szárazföldeken jórészt vagy az óceáni vagy az egyenlítői hatás érvényesül, az északin pedig a kontinentális.

Tény, hogy a déli félgömb kicsit több meleget kap a föld pályája miatt, mint az északi.

Amikor a déli félgömbön nyár van, akkor kb. 3%-kal közelebb van a Naphoz, így kb. 6%-kal több hőt kap, mint az északi, amikor ott van nyár.

Télen fordítva, de a nyári hő sokkal több, így összességében a dél valamivel több hőt kap.

A déli félgömbön viszont pl. jóval nagyobb az óceánok aránya, ami többet nyom az éghajlatba.

Lehetséges. De nem azért, mert közelebb van a naphoz, hanem ezért, mert a föld felszíne nem homogén. Tehát egyes helyeken a napsugárzásból többet nyel el, más helyeken meg többet sugárzik vissza. Mivel a sugárzás intenzitása viszont a beesési szögtől függ, a kérdés az, hogy a déli, vagy az északi félgömbön van-e több olyan hely a merőleges beesés közelében, ahol az elnyelő felszín a jellemző.

A válasz az, hogy igen, a déli félteke összességében kicsit több napsugárzást nyel el az azonosan kapott mennyiségből, tehet melegebb.