Miért kételkednek sokan a klímaváltozásban amikor tényekkel igazolható?

> Tudományos körökben azért van konszenzus, mert aki mást mond, nem kap pénzt a kutatásaira.

Miért ne kapna? Tudományos körökben bármit elfogadnak, amit tényekkel, mérésekkel támasztanak alá. Eleve úgy indul, hogy valaki kap pénzt, mondjuk egy „az éghajlati adatok vizsgálata a levegő szén-dioxid tartalmának függvényében” című projektre, még mielőtt ilyen, vagy olyan eredményt hozna ki. Egy második projekt – függetlenül az előzőtől – meg lehet értékes, hasznos, függetlenül az előző eredményétől. Miért ne támogatnák?

Megint más, ha valaki nem tényekre épít elméletet, véleményt. Ő nem azért nem fog támogatást kapni, mert tagadja a klímaváltozást, hanem mert nem tudományos alapon dolgozik.

> Az egészet Margaret Thacher találta ki,

Jól hangzik, csak a globális felmelegedés elmélete jóval korábbi eredetű, mint mikor Margaret Thacher hivatalban volt. Már az 1950-es években komoly kutatások folytak az ügyben. 1930-ban már megmérték a levegő CO2 tartalmának szignifikáns növekedését. Sőt maga az elmélet egészen 1896-ig nyúlik vissza, természetesen akkor még máshogy megfogalmazva, akkor még nem gondolták, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése a mai mértékre fog nőni, így tízezer év múlva létrejövő – akkor még azért eléggé jelentéktelennek, megoldhatónak tűnő – problémáról szólt az akkori elmélet.

> hogy promótálja az atomenergiát

Miért kell ehhez kitalálni egy klímaváltozást? Atomerőművet építünk, mert a szén egyszer ki fog fogyni, atomerőművet hosszútávon olcsóbb üzemeltetni, meg különben is azért, mert így döntöttünk és kész.

> és ezzel megfékezze a lázongó és sztrájkoló szénbányászokat.

Tehát ez egy lokális érdek volt? Akkor miért sorakozott annyi ország fel ezen elmélet mellett? Ha nem lenne igaz a globális felmelegedés, ha nem lenne alapja, a helyi kutatók ezt megmérték volna, elkönyvelték volna azt, hogy Margaret Thacher egy politikai játszmát játszik, és lapoztak volna. Esetleg politikai segítségnyújtásként pár nyilatkozat született volna, aztán 5 év után elfelejtettük volna az egészet.

> Azóta olyan méretű globális iparág nőtt a klímaváltozásra (lásd széndioxid-tőzsde stb)

Bizonyos körök – egy nagyon szűk, nagyon kis lobbilehetőséggel rendelkező rétegről van szó – valóban jól járhatnak ezzel. De összességében a klímaváltozás a gazdaságnak nagyon nem jó, az államnak nagyon nem jó, de az állampolgároknak sem jó, mert őket is változtatásokra, az igények csökkentésére kényszeríti. Nem véletlen, hogy komoly lépések nem nagyon születtek ezügyben. A CO2 kibocsátásunk növekvése ugyan lassult, de növekszik! Azért, mert baromi drága mondjuk megváltoztatni egy gyártási technológiát, vagy azt mondani, hogy holnaptól kevesebb autót állítunk elő. Az összes fő gazdasági szereplő – főleg a gyakran más konteókban emlegetett olajlobbi – ellenérdekelt, nagyon szeretné, ha nem lenne klímaváltozás, és ha tehetné letagadná, hiszen akkor termelhet annyit, amennyit akar. Nota bene próbálták is letagadni, vagy relativizálni a problémát. De ez egyre nehezebb a tények tükrében.

> Mindig előbb növekedett a hőmérséklet, és csak ezt követően 800 év múlva kezdett nőni a CO2 szintje.

Mutatnál egy ilyen grafikont, ami tudományos kutatás eredménye? Mert pl. ezen – [link] – szépen látszik, hogy ez nem így van.

Még némi kronológiai tisztázás.

A brit szénbányászok – egy évi tartó – sztrájkja 1984-ben volt. Az oka alapvetően az volt, hogy 84-ben a kormány bejelentette, hogy bezár vagy 20 gazdaságtalan bányát. A sztrájkot egy év után letörték, 85-ben már a bányák jelentős részét bezárták. A politikai győzelemben a klímaváltozás nem nagyon játszott. Volt itt rendőri erő bevetése, a sajtónak a bányászok ellen történő hangolása. Idővel a bányászok egy része, mivel elfogyott a pénze, elkezdte felvenni a munkát. Végül a bányászok már önmagukkal harcoltak, majd a sztrájk kudarcba fulladt. Ügy lezárva. Nem kellett hozzá se atomerőmű, se klímaváltozás érv.

A klímakutatók részben már előtte is egységesen kezdtek fellépni a 70-es, 80-as években, főleg az USA-ban, de a politikai, gazdasági vezetőktől eléggé indulatos elutasítást kaptak.

Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye meg 1992-ben született meg. Minek kellett volna erőltetni egy fiktív elméletet, vagy 7-8 évvel egy megnyert, lezárt politikai csata után? Már maga Margaret Thatcher sem volt hivatalban akkor, vagy 2 éve.

Meg minek erőltetni, sőt szigorítani az ebből fakadó intézkedéseket mind a mai napig?

2xSü:

Az olajlobbinak nem ellensége a globális felmelegedés elmélete. Hallottál olyanról, hogy egy olajkitermelő céget valaha korlátoztak, megbüntettek, hátrányba hoztak a globális felmelegedés miatt? Az olajlobbi ellensége (ha van egyáltalán), az csak a konkurencia lehetne, az pedig létezik már pár évtizede, és nem a felmelegedés hívta életre, hanem a magas olajárak.

Amikor egy kutató állami pénzre pályázik, közölnie kell a kutatási témát. A teáltalad említett témára valószínűleg nem kapna pénzt, mert az nem elég egyértelmű (kijöhet belőle ez is, az is). De ha egy biológus kutatási témája mondjuk "A globális felmelegedés hatása a kacsacsőrű emlős szaporodására", akkor sokkal könnyebben kap pénzt, mintha simán csak a kacsacsőrű emlős szaporodását kutatná.

Az üvegházhatás elmélete valóbban korábbi, csak az a probléma, hogy kezdetben pont az ellenkezőjére találták ki. A 40-es évektől a 80-as évekig ugyanis egy globális lehűlés volt a Földön. A tudósok inkább amiatt aggódtak, hogy a lehűlés fogja a gondot okozni. Ekkor jött elő egy kutató azzal, hogy a lehűlést talán lehetne kompenzálni egy fokozott CO2-kibocsátással. Margareth Thacher később ezt az elméletet szedte elő, és fordította a bányászok ellen.

És nem a konkrét politikai szituáció miatt, hanem azért, mert felismerte, hogy a bányászok erős érdekérvényesítő képessége bármikor, bármilyen témában megbuktathatja. Tehát egyszerűen csak csökkenteni akarta a szén gazdasági és politikai jelentőségét.

Az általad linkelt grafikont pedig akárhogy nézem, pontosan az jön ki belőle, amit én is mondtam: a hőmérsékletváltozás végig megelőzi a CO2 változását. Vedd figyelembe, hogy az időtengely iránya fordított a grafikonon: az idő jobbról balra múlik.

Az ok is nagyon egyszerű: A légkör CO2 tartalmát egyetlen dolog szabja meg igazából és jelentős mértékben: az óceánok hőmérséklete. Ezek ugyanis jóval több CO2-t tudnak tárolni majd ismét kibocsátani, mint amennyit az ember vagy az egész bioszféra termelni képes. Márpedig a hideg víz jobban oldja a co2-t, mint a meleg. Tehát ha melegszik a légkör, melegszik az óceán, akkor CO2-t bocsát ki. Nagyságrendekkel többet, mint amit mi valaha is termelni bírunk majd. De ennek a folyamatnak van egy elég nagy tehetetlensége, ezért van az átlagosan 800 éves késés.

"Miért ne kapna? Tudományos körökben bármit elfogadnak, amit tényekkel, mérésekkel támasztanak alá."

Nem állok az antisták mellett, de ez így nem igaz. A tudományos életben is vannak trendek, rengeteg példa mondható arra, hogy egy kutató publikál valamit, és azt nem, vagy csak évtizedes csúszással kezdi elfogadni a tudományos éra. Sokan nem is mernek nyíltan publikálni bizonyos elméleteket, mivel az derékbe is törheti évekre a karrierjét és a hírnevét. És most nem az Egely György kaliberű zsebtudósokra gondolok.

Kedves Kérdező!

Nincsenek tények, csak nagyon hiányos kimutatások. Térjünk vissza erre úgy 1000 év múlva...

@Tischler Máté

Vannak kint mérőállomások a tundrán és azon túl. (néhol komolyabb meteorológiai felszereléssel, néhol fizetnek egy helyi embert, hogy mérjen x időközönként)

Néhány évtized alatt iszonyatosan látványosan változtak a jégsapkák mind mélységben, mind kiterjedésben. (ha szárazföldi jég olvad, akkor a vízszint is emelkedni fog)

Az átlaghőmérsékleteket is több, mint 100 éve mérik rendszerezetten, és szintén szemmel látható a változás.

Már régóta csak azon megy a vita, hogy a felmelegedést mennyiben befolyásolja az ember légszennyezése. Igazából teljesen felesleges itt ezen vitatkozni, főleg amíg jönnek az ilyen zsebtudósok (pl #15), akik azt hiszik hogy ha minden harmadik szavukat CSUPA NAGY BETŰVEL ÍRJÁK, akkor majd jobban fogja a véleményük másokat érdekelni.

A lényeg az, hogy akár van komoly emberi hatás, akár nincs, cselekedni kell. Az erdőket irtják, a városokat szennyezik, az élővilágot pusztítják, illetve a nem megújuló erőforrások nagyja pazarló (pedig a gazdaságosságra kell törekedni minden területen).

Kedves Nás Páng!

Tökéletesen egyetértek veled! :) Cselekedni kell, de nem feltétlenül a környezetünk megóvásával. Az ember maximum saját gazdaságát teheti tönkre és ezáltal saját életét is, ha nem ültetünk elég fát és nem óvjuk az ökológiai egyensúlyát a bolygónak.

A kontinentális jég elolvadása ellen kötve hiszem hogy tehetünk bármit is. Az ember az üvegház-hatású gázok kibocsájtásának elhanyagolható százalékáért felelős, tehát a természet nélkülünk is elolvasztja azt, bármennyire is visszaszorítjuk a CO2 kibocsájtást.

Mindazon által a tudomány fejlődése sokkal fontosabb mint saját bolygónk óvása. A természet egy nap alatt végezni tud velünk, és ha erre nem készülünk fel, akkor bánhatjuk hogy túl sokat foglalkoztunk a Föld megóvásával, mintsem a drasztikus változásokat okozó veszélyek felismerésével és kezelésével. (gondolok itt: meteorok, napkitörések, szuper-vulkánok, vírusok, kozmikus robbanások, és amikről még fogalmunk sincs hogy kiirthat minket pár nap alatt...) Ezek kivédéséhez a tudomány fejlődése nyújt csak biztonságot. A zöldek viszont ezt korlátozzák.