A horizontprobléma magyarul az, hogy az univerzum átmérője nagyobb mint 27 milliárd fényév?

Gondolom a csillagászati értelmére gondolsz csak, mert általános értelmében olyan problémát illetve problémákra hozott félmegoldásokat jelent, amikor csak egy bizonyos határig oldjuk meg megoldásunkkal a problémát, azon a határon kívül a megoldásunk érvényét veszti.

Ez elég sok hipotézisre, sőt, elméletre is igaz a csillagászatban, univerzumunkkal, ősrobbanással, fekete lyukakkal kapcsolatos kérdésekben.

Kérdésedhez visszakanyarodva, az ősrobbanás utáni tágulás sebessége, gyorsulása is egy ilyen határzóna.

De maga a horizont-probléma egyértelműen nem az, amit a kérdésedben írtál.

Ez az egyik értelmezés:

[link]

Amúgy nem te vagy az első, aki érdeklődik:

[link]

Bocsánat, második link helyesen:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Nem egészen, illetve csak részben. A probléma az, hogy a kozmikus háttérsugárzás homogén. Akárhova nézünk, nagyjából ugyanazt a sugárzást látjuk egy nagyon kis – magyarázható – ingadozástól eltekintve. A probléma az, hogy hogy egyenlíthetődött ki a sugárzás. Elvileg a tágulás mértéke olyan, hogy a fény, információ nem juthatott el az ősrobbanás óta az univerzum egyik szélétől a másikig. Nem volt lehetőség arra, hogy a sugárzásnak nem volt ideje, lehetősége betölteni az Univerzumot.

Kicsit olyan ez, mint mikor azt látod, hogy két repülő hangsebességgel távolodik egymástól, elvileg az indulásuk óta nem tudnak hanggal kommunikálni egymással, mert még az első hang sem tudott volna elérni az egyik repülőtől a másikig. Mégis azt látod, hogy a két repülős ugyanazokat a dolgokat tudja, mintha menet közben valahogy mégis tudtak volna kommunikálni egymással.

Tehát itt az a gond, hogy ugye az információ áralmásának van egy maximum sebessége, ez a fénysebesség. Ha x idő telik el, akkor ennek megfelelő távolságra van mindentől egy információs horizont, az ennél távolabbi információnak még nem volt ideje eljutni az adott pontba. Igen, ez így összefügg az általad felvetett problémával, hogy ha veszed az univerzum korát, meg a fénysebességet, akkor elvileg mi 13,5 milliárd fényévnél távolabbról még nem kaphattunk információt, viszont az Univerzum meg ennél nagyobb. Ezzel még önmagában nincs gond, elvileg lehetne erre mindenféle magyarázatot is adni, de a megfigyelések azt mutatják, hogy elvileg kellett, hogy információs kapcsolatba lépjen az Univerzum két legtávolabbi pontja is.

Ez csak a személyes véleményem:

Ha eltérne, valószínűleg az ide jutó fény hullámhossza is torzulna, méghozzá irányok szerint inhomogén módon. Most meg csak a távolság-arányos vöröseltolódást észleljük.

De szerintem az, hogy most is változik (pl. millió évente fél %-ot), az lehetséges. Lehet, hogy magának a vöröseltolódásnak is ez az oka? :D

Én egy másik analógiával élnék.

Képzeld el, hogy a nyílt tengeren ülsz egy csónakban, se szárazföld se semmi. Idestova 1éve vársz egy focimeccs eredményére, ennyi ideje létezik a világ is.Egyszercsak észreveszed, hogy jobbról, és balról a távolban megjelenik egy egy hajó. Füstjelekkel kommunikálnak, és mind2azt jelzik, hogy a meccs végeredménye 1:0. Ekkor a tenger 2fényév átmérőjű.

Tudjuk, hogy az egyik hajó balról, a másik jobbról jött, azaz útközben füstjelekkel nem kommunikálhattak egymásközt, Pláne azért nem, mert a fény ekkor még csak az út felét tehette meg. Akkor hogy kommunikálhattak egymás között? Vagy fénysebességnél gyorsabban kommunikáltak, vagy ugyanabból a kikötőből indultak el.

Wadmalac! Mit értesz az utolsó kérdésed alatt?( vöröseltolódás)

Hogy lehet e, hogy a vörös eltolódásnak az oka a fény sebességének a csökkenése?

Azt hiszem ezt kitudnák számolni a legtávolabbi és mondjuk egy középtávoli galaxis fényéből. Mondjuk egy 10milliárd fényévre lévő galaxis fénye és egy 5milliárd távoli fénye közti különbségekből.

Szerintem igen, mert akkor a c sebességnél is változnia kell. A fény energiája pedig

E=c*p