Az űrállomás inerciarendszer?

Az űrállomáson hat ránk a gravitációs erő, mert ott van közvetlen (hogy mennyire közvetlen, az a második ábrán látható itt: [link] ) mellettünk egy böszme nagy Föld. Viszont az űrállomáson azt látjuk, hogy nem zuhanunk a Föld felé. Tehát van egy olyan erő, ami ellentart a Föld gravitációjának, azzal egyensúlyt tart. Milyen testtel való kölcsönhatás okozza ezt az erőt?

Ha semmilyennel, akkor van egy nem kölcsönhatásból származó erőnk, így az űrállomás NEM inerciarendszer.

Az inerciarendszer nem tárgyakhoz van rögzítve, hanem törvényekhez. A Föld hiába áll hozzánk képest, nem inerciarendszer, mert valami kitéríti a Foucault-ingát a lengési síkjából. A 15:21-es csúnyán keveri a dolgokat.

Azt, hogy az inerciarendszer nem azt jelenti, hogy nyugvó vonatkoztatási rendszer.

Newton I. definíciója (axiómája – tulajdonképpen nincsen nagy különbség, de „törvénynek” is szokták hívni, ami szerintem kicsit félrevezető): Az inerciarendszer olyan vonatkoztatási rendszer, amelyben BÁRMELY test megőrzi (nyugalmi állapotát vagy) egyenes vonalú egyenletes mozgását, amíg egy MÁSIK TEST annak elhagyására nem kényszeríti.

Kicsit máshogy: az inerciarendszer olyan vonatkoztatási rendszer, amiben CSAK kölcsönhatásból származó erők vannak.

Ha te becsatolt biztonsági övvel utazol mondjuk egy buszon, és az hirtelen fékez egyet, akkor hozzád képest nyugalomban van. Viszont a táska ami melletted van, előre repül. Eddig nyugalmi állapotban volt, a kérdés, hogy most milyen test nyomta előre. Ha nincs ilyen test – márpedig nem hiszem, hogy tudsz mutatni –, akkor a buszról eldőlt, hogy az nem inerciarendszer (még ha hozzád képest nyugvó maradt is).

Remélem, hogy így már a fentebbi indoklásom is érthető.

> „Az űrállomás megfelel az első definíciónak, viszont a másodiknak nem, pedig egyenértékűeknek kellene lenniük.

Mi lenne, ha az űrállomáson tartózkodók nem tudnának arról, hogy ők a Föld körül keringenek?”

Ha nem tudnak a Földről, akkor arról sem tudnak, hogy éppen hat rájuk a gravitáció, és akkor olyan erő sem kell, ami ellentart neki. Nem látom, hogy miért lenne ott olyan erő, ami nem kölcsönhatásból származik, ha a kollégák nem tudnak a Földről. Nekem még mindig egyenértékűnek tűnik a két definíció.

> „Ugyanúgy ki tudnák találni a newton-i fizikát, és önmagukat inerciarendszernek tekintenék.”

Hogyha tényleg nem tudnak semmilyen módon kinézni az űrállomásról, szóval a csillagokat se látják meg semmit, akkor attól tartok, hogy igazad van.

> „Ilyen módon hány olyan inerciarendszer lehet még, amit nem tudunk anélkül megtalálni, hogy odamennénk?”

Ilyen módon bármilyen szabadon eső „doboz” inerciarendszer lesz a benne ülők számára.

Ha nem tudnak belőle kinézni, akkor nem fogják tudni azt sem, hogy nem inerciarendszerben vannak. „Nem létezik abszolút vonatkoztatási rendszer.”

De hogy őszinte legyek, ez nekem már kicsit magas. Az általános relativitás elméletbe nem szívesen megyek bele.

(((> „Ez a fékező busz ez nagyon rossz példa. :)”

Mármint szerinted a fékező busz nagyon rossz példa a NEM inerciarendszerre? Mert én éppen arra akartam példát írni, ha megnézed.)))

Tegyük fel, hogy az űrállomás nem forog, tehát mindig ugyanazon csillag felé néz az orra. Ha kidobok valamit az állomásról, mondjuk elengedem az ajtajában, a Földdel ellentétes oldalon, akkor egy ideig mellette fog lebegni, tehát érvényes rá Newton első törvénye. De ahogy megkerüljük a Földet, a túloldalon már nem a Földtől távolabbi, hanem a Föld felé eső oldalon kellene lennie, miközben a csomag a pályája szerint átkerül az állomás másik oldalára. Tehát elkezdett mozogni az állomáshoz képest. Ez az állomás belsejében lévő dolgokra is igaz. Ez alapján az űrállomás nem inerciarendszer.

De ha bármilyen távoli, egyenesvonalú egyenletes mozgást végző testet is nézünk, ahhoz is hol közeledni, hol távolodni fogunk.