Nem ertem a centripetalis gyorsulast. Megis mi gyorsul, amikor egyenletes kormozgasrol beszelunk? Ha a sebesseg ugyanakkora, csak az iranya változik hol itt a gyorsulas? Ha gyorsul no a sebesseg nem?

Kérdező, ha a Newton egyenletet nézed (F=m*a), akkor látható: az m tömegnek nincs iránya, csak nagysága (skalár), az erőnek és ennélfogva a gyorsulásnak pedig van iránya és nagysága is. Röviden, ezek vektorok. A "gyorsulás" azt jelenti, "sebességváltozás". Ha az egyenletet nézed, rögtön látható: egységnyi erő egységnyi tömeget egységnyi gyorsulással mozgat. Mondjuk keletre, mert az erő erre mutat. Most vedd ez az erőt nyugatinak (mínusz egyszeres). Ekkor az "a" értéke is mínusz egyszeres lesz, a nagysága ugyanakkora, csak ellentétes irányú. Ha a hozzá tartozó (azonos módon induló) sebességet megnézed, az is mínusz egyszeres lett, azaz változott. Tehát van "gyorsulás". A körpályán ez fokozatosan zajlik le, a sebesség és a gyorsulás nagysága mindig ugyanakkora, az irányuk viszont a kör érintői irányában szépen változnak, míg visszatérnek önmagukba. Ez attól van, hogy például amikor egy golyót egy madzagnál fogva forgatsz, az erő a kezedből indul, csak a madzagon át tud hatni a golyóra, viszont emiatt elrepülni se tud, így az erő iránya folyamatosan változik, vele a (Newton törvény miatt) a gyorsulás is.

További észrevétel: sajnos a #10-es idézet hamis. A sebesség is vektor, azaz nem állandó, csak a nagysága. Az iránya hasonlóan változik. Az a magyarázat nem oldja meg a problémádat. Ugyanis te gondod a fogalom értelmezésében van. A gyorsulás vektormennyiség. A vektor akkor változik, ha az őt meghatározó két adat közül legalább egy változik. A körmozgásnál az irány változik folyamatosan. Emiatt a sebesség iránya is. Ez akkor szűnik meg, amikor a zsineged elszakad. Akkor a golyó érintőirányban távozik, ha nem lenne levegő és gravitáció (mint plusz erőhatás), akkor meg is tartaná ezt az irányát örök időkre.

Mondjuk én nem látom, mit nem látsz a #10-ből. Amit mondasz, az ott van benne.