Tudjuk annak az okát (a tudomány jelenlegi állása szerint), hogy a tömény és híg savak miért vesznek részt másképpen sav-bázis reakcióban?

Mi az hogy máshogy? Hogy kevésbé könnyen disszociálják a protont a gyenge savak?

-EN. Magas EN-ú elem magához húzza a H elektronjait, így a proton könnyebben disszociál.

-Indukálhatóság. Veszünk egy szerves savat, aminek egyik H atomja Cl-ral szubsztituált. (A Cl EN-a viszonylag nagy). Minél közelebb van a szubsztitóció a sav csoporthoz, annál könnyebben disszociál a proton. Ez olyasmi mint amit ezelőtt írtam, csak magasabb rendűen.

-Kötés hossza és erőssége. Nyilván minél távolabb van a két atom vagy minél gyengébb a kötés, annál könnyebben disszociál a proton.

Az utolsó részkérdésre:

Mert a sav disszociációja nem valósul meg tömény esetben pont a víz hiánya miatt. (proton önmagában nem kering a löttyben, ahhoz víz is kell. A mennyiség is kérdéses, mert a diszociáció visszaszorulását a másodlagos kölcsönhatások is elősegítik. Pl tömény kénsav esete, ami jobban szereti a vizet.

Mondok még jobbat, a híg kénsav szétmarja az acél tartályt, a tömény meg nem.

Ez sem nagy csoda, a tömény kénsav saválló szulfát-réteget képez a vason.