Meg lehet gyújtani folyékony, vagy légnemű halmazállapotú anyagot?

Általánosságban nyugodtan lehet mondani, hogy csak gázok égnek.

A folyékony éghető anyagok esetén is az hőtől elpárolgó gőz ég.

Szilárd anyagoknál is az égés már a gázfázisú állapotukban történik.

Esetleg a lefojtást nem igénylő robbanószereknél lehet arról beszélni, hogy az égés esetén a szilárd-folyékony-gáz váltás (vagy szublimáció)az égéshez olyan gyors és olyan mikroszkopikus szinten történik, hogy nem is említjük.

Oxidálódni persze szilárd anyag is tud, szintén exoterm módon, viszont sokkal kisebb energiaszinten és sebességgel, ezt égésnek nem lehet nevezni. Pl. a fémek oxidációja, korróziója nem nevezhető égésnek.

Szerintem teljesen jó a kérdés, érdekes is. Nem mindenki gondolkozik el ilyeneken, és olvasni is hasznos a válaszokat, már persze a hasznos válaszokat. Nem mindenkinek evidens a válasz, aki tanult kémiát, főleg annak nem, aki teljesen mással foglalkozik már 20 éve.

A gyakorikérdések erre is jó, hogy az ember csak olvasgat a kérdések között, közben talál érdekes kérdéseket is, amikre érdekli a válasz. Ilyenkor jó, ha tényleg hasznosak a válaszok, nem csak kioktatják a kérdezőt, hanem a tényleg hozzáértők leírják a választ. És itt nincs helye annak, hogy nézd meg a guglin, wikipédián, stb. Itt direkt az a jó, hogy az ember érdekes kérdéseket tud találni, és ott is van rájuk a válasz.

Ezért is jó, ha valaki akár evidens kérdést tesz fel, mert más is megtalálhatja a válasszal együtt.

Akkor még a spray-ket kiemelném, azok is égnek, sőt, fel is robbanhatnak, ha sok hőt kapnak a flakonban. Érdemes lehet megnézni otthon nem vízalapú tisztítószerek meg kenőanyagok csomagolását is, hogy tudatosuljon bennünk, hogy igenis lángra kaphatnak. (Feltüntetik rajtuk, hogy melyik tűzveszélyes, és amelyik tűzveszélyes az általában gyúlékony is.)

Ha nem annyira evidens, hogy folyékony és légnemű dolgok is lehetnek gyúlékonyak, akkor FOKOZOTTAN ÓVATOSAN tessenek bánni a tűzzel, mert VESZÉLYES.

Végül pedig szeretnék elnézést kérni, tényleg túl bunkóra vettem a figurát! (Meg azért remélem, hogy a szomszédaimnak, különösen a velem azonos házban lakóknak, azért evidens lenne erre a kérdésre a válasz. Legalábbis a kérdés ködös részeitől, mint hogy amúgy is „más példákat keresek” eltekintünk.)

nem vízalapú tisztítószerek: például körömlakklemosó

egyebek: folyékony ragasztó, festék,…

Wadmalac hozzászólásának látványos demonstrációja lehet egy égő gyertya, ott is világosan látszik, hogy a viasz megolvad, de lassított felvételen a gőzének égéséről is vannak mostanság látványos animgifek:

[link]

> „Ha igen, hogyan?”

Levegőn egyszerűen gyufával vagy öngyújtóval működik a dolog, és általában egyszerűbben, mint szilárd anyaggal, mert könnyebben szétterjed, ezért szokás grillgyújtófolyadékot használni kerti sütögetésnél. Azt is érdemes észben tartani, hogy „lehet hogy elég egy szikra” hogy lángra kapjanak az ilyen dolgok (lásd a gyújtógyertyának is szikrázni kell az autóban, de ez már nagyon műszaki dolog). Nem levegőn is meg lehet gyújtani dolgokat, ha viszünk hozzájuk oxigént (avagy miért van folyékonyoxigén-tartálya az űrhajóknak). Sőt, olyan anyagok is vannak, amik egy katalizátoron átjuttatva elbomlanak és felforrósodnak, mintha égnének, bár ezt nem tudom, mennyire lehet égésnek nevezni (lásd például hidrazin).

Szilárd halmaz állapotban is képesek égni anyagok. A cukor pl egy kis hamu segítségével egész alacsony hőfokon elég, akár gyufával is meg lehet gyújtani, ami fa és szintén szilárd halmazállapotban éghető.

Zsírok és olajok nem csak párolgással égnek, de úgy erősebben. A terpentin és a viasz érdekes anyag halmazállapotot tekintve. Azt tudja valaki, hogy milyen halmazállapotban szokott égni? Elég neki a folyadék, vagy az is párolgás közben képes égni?

"A cukor pl egy kis hamu segítségével egész alacsony hőfokon elég, akár gyufával is meg lehet gyújtani, ami fa és szintén szilárd halmazállapotban éghető."

Érdemes egy ilyen lángot megnézni. A hőre kipárolgó gázok égnek.

Wadmalac a fa égésekor, amikor izzik a fa, parázslik, akkor nincs égés, csak a gázokban?

A fa szenesedése nem az égés közvetlen eredménye, csak a hőé?

"A fa szenesedése nem az égés közvetlen eredménye, csak a hőé?"

Pontosan. Így készül a faszén. Oxigéntől elfojtva.

"A véleményem az, hogy olyan választ ne írjanak, amivel konfliktusokat szítanak!"

Ezt nem értem, mi a cél, a jó válasz, vagy csak az, hogy barátságosan mosolyogjunk hamis tények fölött? :)