Beülnél egy teleportáló gépbe, ami megsemmisít, majd tökéletesen felépít egy másik helyen, miért vagy miért nem?

Mint itt?

https://www.youtube.com/watch?v=m6vYKJerstg

:D

2*Sü:

Hát, ha neked elég, hogy minden külső szempontból azonos utódod él helyetted, lelked rajta.

Engem spec zavarna, hogy az a tudatos lény megszűnik létezni ,aki én vagyok, teljesen függetlenül attól, hogy egy másik, filozófiailag és fizikailag tökéletes másolat születik és él tovább.

Ha ebbe a teleportba belépsz, az, aki most vagy, végleg meghal, itt lényegtelen az, hogy odaát érkezik egy 2*Sü (b) verzió, vagy az infó a csillagok közé vész útközben és utánpótlásod sem lesz.

Persze senki sem fogja észrevenni ezt rajtad kívül, csupán a te saját tudatod az, akinek te meghalsz.

Egyelőre nem tudunk "lélek" létezéséről, ami átköltözne az új testbe. A te entitásod itt meghal, ott születik egy új.

Nekem ez nem kóser.

Ha csinálnak egy olyan teleportot, ami nem szétcincál és ellövi B-be a Wadmalac fájlt, hanem két távoli térpontot egymás mellé "húz", ahol egy ajtón úgymond át tudok sétálni, éber tudattal, úgy, hogy tudatosan gondolkodom, amikor fél fejem még itt, fele már ott, na azt bevállalom.

Wadmalac!

Ha az egyik helyen tuti biztos, hogy meghalnál, akkor mit mondanál?

És akkor, ha csak 1 év múlva halnál meg, de még aznap tönkremenne a teleport?

És akkor, ha nem biztos, hogy meghalnál, csak 95%?

És akkor, ha nem biztos, hogy meghalnál, de nagyon nyomorultul, emberhez méltatlanul élhetnél csak tovább?

Hol van nálad a határ, ahol azt mondanád, hogy inkább a másolat éljen tovább, ideális körülmények között?

> Hát, ha neked elég, hogy minden külső szempontból azonos utódod él helyetted, lelked rajta.

Pont ezt ecseteltem, hogy „ő” nem az utódom, vagy a másolatom lenne. Én lennék az, aki a másik oldalon kilép. Persze más atomokból épülnék fel, de minden szempontból én lennék az.

Nem, nem lenne "te", hanem pont ugyanolyan lenne (az összes emlékeddel együtt, így valóban úgy élné meg a dolgot, hogy csak elaludt egy időre).

Attól még te, te maradnál. Nem mennél át sehova.

Ha te is megmaradnál, akkor létezne két ember, aki egy ideig atomról atomra megegyezik.

Ugye a teleportáló berendezés pontos másolatot készít.

Tegyük fel, hogy te elalszol egy laborban. A kutató dob egy dobókockával. Ha párost dob, akkor nem csinál veled semmit. Ha páratlant dob, akkor betesz a teleportáló berendezésbe, elteleportál 2 méterre, majd visszafektet az ágyba. De a kutató meghal, mielőtt felébrednél, nincs kamera, nincs semmiféle fizikai bizonyíték arra, hogy teleportált-e téged a kutató, vagy sem.

Oké, felébredsz. Mondjuk előtte és utána is mindenféle biológiai, pszichológiai vizsgálatoknak vetnek alá. Mivel a másolat pontos, ezek ugyanazt az eredményt fogják hozni, ha teleportáltak, ha nem. Te magad rá tudsz valamiből teleportáltak-e vagy sem? Mondjuk bármennyit beszélhetsz bármelyik ismerősöddel. Bárki ki tudja-e következtetni, hogy téged teleportáltak-e vagy sem? Nem, hiszen ha igen, akkor pontos másolat vagy.

Ha valami nem különböztethető meg, akkor azonos. Ha nem különböztethető meg a teleportált éned a nem teleportált éneddel, akkor az azonos.

~ ~ ~

Tegyük fel, hogy az előző gondolatkísérlet kicsit félrecsúszik. A laborban három ágy van, te a középsőben aludtál el. A teleportáló berendezés viszont valamiért nem semmisítette meg az eredeti énedet. A kutató ott áll a két éned mellett, az egyiket a bal-, a másikat a jobboldali ágyba fekteti, majd ugyanúgy meghal, mielőtt bármelyik éned felébredne.

A kérdés, hogy meg tudná-e a két éned valamelyike, vagy bármilyen előzetes, utólagos vizsgálat, vagy bármelyik ismerősöd mondani, hogy kettőtök közül melyik az eredeti, és melyik a másolat? Mivel pontos másolatok vagytok így nem. Mindkét éned meg lesz győződve arról, hogy ő ő, és bizonyára a másik lehet a másolat. Innentől persze eltérő élmények érnek titeket, mindkét éned élete máshogy fog alakulni.

~ ~ ~

Ami bekavarhatna, az a nem materialista szemlélet. Az embernek van lelke, és ha nem materialista szemlélettel nézzük ez a lélek ha nem is fizikai, de metafizikai síkon egy létező részed. A sima teleportálásnál én még ezt sem látom problémának. Ha az Isteni terv része volt a teleportáló berendezés létrejötte – márpedig dogma, hogy minden csak Isten akarata által létezhet –, akkor miért ne költözhetne át a lélek az egyik testből a másikba. Ha a duplikációs gondolatkísérletet nézzük, miért ne duplikálódhatna a lélek is? Vallási szemlélettel nézve sem mondhatnók azt, hogy a dolog összeegyeztethetetlen lenne a vallási világképpel, mert az ilyen esetekről nem mond semmit, így bármit lehet róla tételezni.

"Ha az egyik helyen tuti biztos, hogy meghalnál, akkor mit mondanál?

És akkor, ha csak 1 év múlva halnál meg, de még aznap tönkremenne a teleport?

És akkor, ha nem biztos, hogy meghalnál, csak 95%?

És akkor, ha nem biztos, hogy meghalnál, de nagyon nyomorultul, emberhez méltatlanul élhetnél csak tovább?

Hol van nálad a határ, ahol azt mondanád, hogy inkább a másolat éljen tovább, ideális körülmények között?"

Értelmetlen kérdések, az alternatíva, hogy

a.: nem használom és élek tovább, vagy

b.: használom és meghalok, de a másolatom tovább élhet. Csak e kettő közt kell választani. Ezen a. meg b. közt meg egyértelműen tudok választani.

A felssorolásodnak akkor lenne értelme, ha a két alternatíva ez lenne:

a.: tuti meghalok és kész

b.: most jönnek a te verzióid.

Nem erről van szó.

"Pont ezt ecseteltem, hogy „ő” nem az utódom, vagy a másolatom lenne. Én lennék az, aki a másik oldalon kilép. Persze más atomokból épülnék fel, de minden szempontból én lennék az."

Nem minden szempontból.

Minden külső szempontból és a másolatod szempontjából.

A mostani, élő, gondolkodó tudatos lényed meghal és kész. Neked, aki ezt most itt olvasod, az lesz az utolsó élményed az életedben, hogy belépsz a teleportba és konyec.

Ezt mérlegeld.

Mondok egy félig-meddig passzentos analógiát.

Tegyük fel, hogy holnap reggel úgy kelsz fel, hogy egy érdekes skizofréniás betegség miatt úgy szenvedsz tudathasadást, hogy csak tehetetlen néző maradsz a testeden belül, látsz, érzel mindent, de nincs beleszólásod a történésekbe, közben meg a másik hasadt éned tökéletesen éli tovább az életedet, nem is tudva rólad. Kívülről kimutathatatlan, hogy te ott ülsz bent tehetetlenül.

Neked ez ugyanaz az élet lenne? Neeeem? Miért? Minden szempontból tök ugyanaz az ember maradsz mindenki szemében, még a tudatod hasadt másik oldalának szempontjából is.

Ha ez átérezhető, csak simán képzeld ennek a helyére, hogy nem bezárva marad a tudatod, csak simán megszűnik létezni. Na EZ az a teleport probléma, amiből én nem kérek.

Nekem ,gondolkodó individuumnak állatira tök mindegy, hogy megszűnésem után mi történik, például tökéletes másolatom tovább él. Attól még én halott vagyok.

Mondok még egy hasonlatot.

A teleport úgy nézne ki, hogy A-ban belépsz, kilépsz B-ben, de A-ban nem szűnsz meg. Ezt a problémát úgy orvosoljuk, hogy főbe lőlek, elhamvasztlak és Dunába szórlak.

B-ben ott van a minden szempontból tökéletes másolatod, a te megölésed után is, továbbra is létezik a tökéletesen azonos 2*Sü B-ben.

Ez csupán annyiban különbözik az eredeti teleport változattól, hogy pisztolytól halsz meg, kkicsit később, nem fájdalommentesen egy pillanat alatt a teleportáláskor.

Kérdés: ebben a tudatban te, A-ban maradt 2*Sü, odatartanád a fejed a pisztolyhoz, hogy lőjek?