Szerinted mi a tudomány legnagyobb és legnehezebb kérdése?

Elég baj, Mojjo.

Én is látom, de csak mostanában, hogy néha miket írsz válasz helyett... és nagyon sajnálom, hogy ez történt veled. Mindig jó volt téged olvasni.

---

Szerintem meg több ilyen kérdés van, és mind az ismereteink határán. De ez a kérdés (mármint a téridő szerkezete, alapvető felépítése és az egységesített elmélet) tényleg dobogós.

Mojjo, én még sosem pontoztalak le talán, de most megtettem :) A #4-re kaptál egy nagy piros kezet. Persze, nem azért, mert beismerő vallomást tettél (sajnos én is eléggé így érzek, ahogy leírtad), hanem mert te is idáig jutottál. Én is élvezettel és figyelemmel olvastam minden válaszod, mert amikor választ írtál, az még akkor is elgondolkodtató volt, amikor csak egy szóból állt :)

Te az egyik olyan figura vagy itt a GYK-n, akinek a válaszaira érdemes odafigyelni. És azon ritka figurák közé tartozol, akinek még akkor is érdemes odafigyelni a válaszára, ha az történetesen hibás vagy offtopic ;-)

"Egyébiránt itt lehetetlen meggyőzni a másikat."

Engem meg lehet, ha valaki logikus észérvekkel támasztja alá a mondandóját. Történt már nem egyszer nem kétszer ilyen, és gyanítom hogy még fog is.

Végül pedig a fő kérdésedre: Szerintem a tudomány legnagyobb és legnehezebb kérdése az, hogy a sok nagy és nehéz kérdés közül melyiket válasszuk meg legnagyobbnak és legnehezebbnek ;-)

Amit írtál példaként, az valóban nem egy könnyű kérdéskör. De legalább ugyanilyen nehéz kérdés az élet létrejötte is, ha már ezen a területen tartunk. De hasonlóan nehéz kérdés az is, hogy milyen lesz az univerzumunk akkor, amikor már kevésbé fog hasonlítani a mostani önmagára, mint amennyire hasonlít a mostani önmaga a 13 mrd évvel ezelőtti önmagára. Vagy hogy a hét állandó értéke miért annyi amennyi.

Vagy csak az olyan egyszerű kérdések is, hogy mi az a töltés tulajdonképpen, miért van egyáltalán, vagy miért pont annyi a fénysebesség amennyi, meg hasonlók. Ezek annyira egyszerű kérdések, hogy már egy általános iskolásban is felvetődhetnek - ugyanakkor a tudomány legfeljebb szélesre tárja a karját, ha választ kell adni rájuk. Véleményem szerint később lesz meg ezekre a válasz, mint arra, hogy milyen volt az univerzumunk az ősrobbanást megelőzően.

Annyira elment a személyemmel foglalkozó offtopic irányba a téma - persze nagyrészt miattam -, hogy a végén még ontopic választ is adok rá, mert már nekem kínos.

De akkor nézzük: a pre big-bang kozmológia egy nehéz dió. Nem csak azt nem tudjuk megmondani, mi volt az ősrobbanás előtt, de még azt sem, hogy van-e egyáltalán értelme az "ősrobbanás előtt" kifejezésnek. Sajnálatos módon egyes ismeretterjesztő művek hatására az került a köztudatba, hogy nincs, hisz az ősrobbanással keletkezett az idő, az ősrobbanáskori "szingularitásban" nem létezett olyasmi, hogy idő, az ősrobbanás előttről olyan elmélkedni, mint arról, mi van az északi sarknál északabbra stb stb. Ez nem igaz. A jelenlegi fizikai modelljeink szerint valóban nem létezett idő az ősrobbanáskori állapotoknál. Csakhogy a jelenlegi fizikai modelljeink nem alkalmasok azon állapotok leírására. És ezzel tisztában vagyunk, mindig is tisztában voltunk. Szóval nem tudjuk, létezett-e idő egyáltalán az ősrobbanás előtt.

Ahhoz, hogy ezt megválaszoljuk, kellene egy bizonyított és működőképes, kidolgozott kvantumgravitációs elmélet. Egyelőre nincs és az elkövetkező évtizedekben aligha várható. De kizártnak tartom, hogy ha az emberiség elél még vagy 100 évig, akkor ne legyen meg és ne kerüljünk jóval közelebb annak a megválaszolásához, hogy hogyan is nézett ki a világ az ősrobbanás előtt - illetve, hogy van-e értelme ilyenen elmélkedni. Kemény kérdés tehát, de nem ez lesz az az erődítmény, amit a tudomány nem tud majd bevenni.

Amúgy egy érdekesség, a IIb szuperhúrelmélet mit is mond az ősrobbanás _okairól_, illetve arról, hogy mi is volt az az egész:

[link]

Készpénznek ne vegye senki, hisz egy alátámasztatlan és kidolgozatlan fizikai modellel számolt eredményeket látunk. De az látszik, hogy megfejthető a kérdés, és már most vannak próbálkozások rá.

@7:

"Vagy hogy a hét állandó értéke miért annyi amennyi"

"vagy miért pont annyi a fénysebesség amennyi, meg hasonlók"

Ezek a kérdések véleményem szerint nem vizsgálhatóak a tudomány keretein belül és aligha lesznek vizsgálhatóak valaha is.

Mojjoval együttérzek, magamon is észreveszem, hogy ezredszer ismétlődő ezószagú kérdésre (főleg, amikor már a kérdéskor egyértelmű, hogy csak ezós álbizonyítékok szajkózásáról szól és egyáltalán nem vár tudományos választ, sőt, ignorálja is azokat) mondhatni agresszívabban reagálok.

Sajnos az ember előbb-utóbb csordultig telik a hülyeség-áradattal és bizony beleun az értelmetlen, eredménytelen harcba a felvilágosításért.

OFF befejezve.

A kérdésre:

A már említett egyetemes, minden erőhatást összefoglaló térelmélet tényleg nagyon kéne. A kvantummechanika és a rel. elmélet közös, ütközéseiket kiküszöbölő általános elmélete szerintem ugyanerre a kérdésre fog választ adni.

Jelen pillanatban a gravitáció kérdése a legfontosabb és legégetőbb szerintem.

Remélem, hogy a grav. hullámok bizonyítása, egyre jobb mérésének eredményei itt áttörést fognak hozni.