Ha egy autóval megyünk nagy sebességgel akkor csökken a talajra gyakorolt súlya?

Mi ebben az égő?

Szerintem az az égő mikor valakinek bizonytalan dologról van halálbiztos véleménye.

De ha neked az a nem égő, hogy másokat kritizálj nulla saját megoldási próbálkozás nélkül, lelked rajta.

"Én már csak azt nem értem,hogy eddig arról volt szó,hogy az autó nem fogja jobban nyomni az aszfaltot"

Már ez nem igaz.

"nem nő az általa kifejtett tömegerő a talajra nagyobb temponal stb stb....."

Ez sem.

"az angol szövegben meg már ennek az ellenkezőjét írod......aztan meg még belekevered a híd alatti normál légnyomast is a végére..."

Pontosan ezekről írtam eddig is, csak mint írtam, nem értetted meg, most meg engem nézel hülyének.

Kicsit rakd már irányba magad. Olvasd inkább újra mindazt, amit írtam és értelmezd.

Szerintem egy komolyabb szimulátor programban 2 perc alatt kideríthető a válasz erre az egyszerű kérdésre.

Mindjárt jövök, letesztelem.

"Szerintem egy komolyabb szimulátor programban 2 perc alatt kideríthető a válasz erre az egyszerű kérdésre."

Van aerodinamikai szimulátor programod?

Mert a PS4 ide kevés lesz. :D

Illetve van olyan aerodinamikai szimulátor, ami a talajra ható erőt is vizsgálja? (Lehet, hogy van, csak meglepődtem.)

Talán amivel a hidakat tervezik, ott a szélterhelés vizsgálat lehet, hogy használható lenne, csak nem tudom, lehet-e egyéb tárgyakat ráhelyezni a hídra.

Meglepne, ha erre lenne hivatalos modell. Az a helyzet, hogy nehéz közúti és vasúti járműveknél az aerodinamika nem sokat szól bele, egy sportkocsi tömege meg nem tétel, még ha háromszorosra nőne is.

Ahol fontos tétel lehet, az szerintem az ultragyors vasúti szerelvények esete. Például a shinkanzen nem mindegy, milyet tol a hídon, amikor áthúz háromszázzal.

A talajra gyakorolt nyomást nem tudtam lemérni, csak az aerodinamikai elemek által keltett leszorító erő miatti súlynövekedést. Vagyis a tengelyekre nehezedő súlyt, ami eddig is nyilvánvaló volt, szóval semmi újat nem tudunk meg belőle.

A leszorító, vagy felhajtó erő a testek felülete által keltett légnyomás különbségekből fakad. Minél gyorsabban halad az autó, annál több eltérés lesz a különböző felületein áramló levegő sebességei között, ami azt jelenti, hogy a tökéletesen áramvonalas forma a legkisebb légnyomás különbségeket produkálja, de cserébe nincs ami a talajhoz szorítsa a kerekeket

(a vonat esetében nem is kell), így azok veszítenek a tapadásukból a súrlódás csökkenése miatt.

Minél gyorsabban forog, annál kevesebb súrlódás keletkezik a gumi felülete és az aszfalt között, ezért leszorító erő nélkül irányíthatatlanul sodródna, mintha jégen csúszna.

Amennyiben kanyarodni is szeretnénk, muszáj nyomás különbségeket kialakítani az autó egyes részein, amik lényegében úgy működnek, mintha álló helyzetben kiszívnád az autó alatti levegőt, így akár a falra is "felragaszthatnád".

Mivel a kérdésben nem szerepel adat az autóról, így a válasz igen is meg nem is.

El lehet érni hogy az autó talajra gyakorolt nyomása 200km/h-nál fele annyi legyen, mint álló helyzetben, ahogy az sem lehetetlen, hogy felszálljon.

Ha az aszfaltcsík, amin száguld, egy hatalmas mérleg lenne, akkor a leszorító erővel rendelkező autót a sebesség növekedésével egyre nehezebbnek mutatná.

Valaki cáfoljon meg, ha nincs igazam!

"Ha az aszfaltcsík, amin száguld, egy hatalmas mérleg lenne, akkor a leszorító erővel rendelkező autót a sebesség növekedésével egyre nehezebbnek mutatná."

Ez az egy sor kérdéses, minden más stimmel.

Nem biztosan rossz, csak kérdéses.

Ahogyan egy bizonyos magasságig egy repülő, helikopter is "támaszkodik" a talajra maga alatt a légnyomás révén, az ellenkező irány, leszorító légnyomás alapú erőnek is így kell viselkednie.

Azért bizonyos magasságot írtam, mert ez a hatás a talajtól egyre messzebb egyre kisebb.

Ezért volt, hogy az első helikopterek csak kis magasságig tudtak emelkedni, ezért van, hogy az "ekranoplan" jellegű repülőcsónakok csak kicsivel a vízfelület felett haladnak.

Ez a légnyomás-párna mérhetően átadja a jármű súlyát a talajra, miközben az el tud emelkedni a földtől.

Valamilyen határok közt az aerodinamikus leszorító erőnek is ugyanígy kell viselkednie, csak fordított előjellel.

"A leszorító, vagy felhajtó erő a testek felülete által keltett légnyomás különbségekből fakad."

Korábban kettészedtem a légáramlás okozta erőket, és te (is) csak az egyik részét említetted közülük.