Szilícium alapú élet elképzelhető olyan bolygókon, ami jóval hidegebb hely a Földnél?

Pont fordítva van:

"In theory, planets far, far away may have environmental conditions that favour silicon chemistry over carbon chemistry. For example, silicon bonds are much more stable than carbon at high temperatures. Perhaps silicon-based life could arise on a planet that is too hot for carbon-based life."

[link]

"ott is csigalassú lenne"

Mármint melyikre gondolsz, a hideg óceánokra vagy a forró bolygókra?

(Egyébként az Európa felszín alatti vize sem lehet túl hideg, ha folyékony, épp ezért feltételezik ott az élet lehetőségét.)

#4

"Hiába a földkérek második leggyakoribb eleme, természetes környezetben nem alkot láncokat."

Mármint a számunkra, szénalapú élőlények számára természetes környezetben tényleg nem. De egy szilícium-alapú életnek (már ha létezik) valószínűleg nem is az lenne a természetes környezet, mint amit mi természetes környezetnek hívunk. Honnan tudod, hogy mondjuk egy 180-250 fok közötti, 400 MPa nyomással rendelkező környezetben, klórgázban mennyire hajlamos a szilícium láncokat alkotni? Vagy más értékek mellett, csak hasra írtam valamit.

#5 Rendben, járjuk körül egy kicsit jobban a témát!

Nézzük meg az egyszeres kovalens kötés kötési energiáját; szén 82, szilícium 53. A szén sokkal stabilabb láncokat tud alkotni (a hőmérséklet növelésével ugye ez nem árt).

Mivel a világegyetem leggyakoribb elemei a hidrogén a hélium és az oxigén, ezért a nagy bolygók hidrogénben (és héliumban), a kisebbek (melyek gravitációja az előbbieket nem tudta megtartani) oxigénben lesznek dúsak (nem feltétlenül szabad, légköri gáz formájában).

Hogyan alakulnak a kötési energiák ezekkel az elemekkel?

Szilícium-oxigén 88, szilícium-hidrogén 75, jóval nagyobb mint a szilícium-szilícium 53, ezért nincs a Földön sehol a természetben szilícium-szilícium kötés, de másutt sem lehet más a helyzet!

No és a szénnel mi a helyzet? Szén-oxigén 85, szén-hidrogén 93, szén-szén 82. Itt is van különbség, de sokkal kisebb, itt már van esély szénláncok kialakulására és a szén-oxigén kötés felszakítására (nem árt a légzéshez/anyagcseréhez valami ilyesmi reakció).

Szóval a szén sokkal(!) nagyobb eséllyel valósít meg (bármilyen) természetes környezetben az élethez elengedhetetlen bonyolult molekulákat mint a szilícium. Sőt, azt kell mondanom, hogy a szilíciumnak esélye sincs ilyeneket kialakítani.

Ha jól emléxem, ha szén helyett szilícium alapú az élet, akkor az a létforma az itt megszokott oxigén helyett kénytelen fluort lélegezni és víz helyett HF az oldószer. De ez egyéb problémákat okozna...

Szóval nem túl valószínű.

#7: Kábé ehhez tartozik a csigalassúság megjegyzésem. A szilícium alapú láncok reakcióképessége jócskán elmarad a szénétől. Még nagyobb hőmérsékleten is.

Egy ilyen alapú élet és anyagcsere nem lenne egy cikázó hebrencs.

Esetlegesen ha tényleg olyan aktív a környezete, mint a fluor.

Csak az meg nem sokáig tud aktív maradni, éppen a reakcióképessége miatt gyorsan valami stabil fluorid lesz.

Egy szabad fluorral vagy fluorsavval elárasztott bolygó meg nonszensz.