Régebben is voltak ilyen nyarak?

Persze, voltak. A száraz forróság hidd el, rosszabb lenne, mezőgazdasági szempontból is.

A telek viszont nagyon melegek újabban, ami káros.

Honnan veszed ezt?

Az utóbbi évek nyarai totál szárazak voltak.

Változik az időjárás, de régen is voltak esős nyarak. Ennyi...

Én a 60-as, 70-es években voltam gyerek. Nem voltak ilyen melegek a nyarak. Ha csak pár fokkal 30 fok fölé ment a hőmérséklet, az már eszeveszett kánikulának számított, és nem tartott hetekig.

Az Alföld, ahol a nyarakat töltöttem, nem volt esős, egész nyáron alig esett. Kőkemény, szikkadt volt a föld egész nyáron. Más tájakon nem tudom, hogy volt.

A "volt" érdektelen. Ha megnézel szélsőségességi statisztikákat, láthatod, azok ritkán dőlnek meg (most éppen igen).

E kérdésben mindig a tendencia, kiszámíthatóság és gyakoriság érdekes. E tekintetben régebben nem voltak. Régen is volt néha kellemetlen idő, de nagy vonalakban ki lehetett számítani, mi várható egy adott hónapban. És az igen nagy százalékos eséllyel bejött. Ma gyakran azt sem lehet megmondani reggel, hogy délután mi lesz.

Pontosan ezt jelenti a klímaváltozás. Amit ostoba fajankók le szoktak tagadni vagy elbagatellizálnak.

A kérdezőnek igaza van, nem voltak ilyenek. Rendszeresen voltak esős nyarak, de azok szinte kivétel nélkül hűvösebb, "angolos" nyarak voltak. Olyan nem volt, hogy esős ÉS mégis meleg. Volt erről egy írás 2014-ben, akkor is csapadékos, de ahhoz képest enyhe volt a nyár:

"Országos, területi átlagban magas havi középhőmérséklet mellett hasonlóan sok csapadék hullott ugyan 1991 és 1999 júliusában is, ám az évszázados adatsorokban nincs rá korábbi példa – az esős nyári hónapok általában alacsonyabb hőmérsékletűek szoktak lenni a borúsabb időjárás miatt."

[link]

#4-esnek nem csalnak az emlékei. A 60-as, 70-es származó mérésekben alig találni példát komolyabb hőségre, az éves maximum általában még a legmelegebb, alföldi állomásokon sem érte el a 35 fokot (mondjuk az akkori hűvös nyarakban valószínűleg szerepe volt egy kisebb klímaingadozásnak is).

A Föld nevű bolygót nem erre találták ki. Mivel a belső égésű motor még ismeretlen volt, a gépek világát a gőz uralta, de a szén égésterméket bocsátot a légtérbe.

A hanyatlást elindította 1807 . január 30-án Rivaz elnyerte „az éghető gáz vagy más anyagok robbanásának felhasználásából nyert motorerőért” szabadalmat.

A hanyatlás folytatódik

Fél évszázaddal később a belga feltaláló, Jean Joseph Lenoir (1822 -1900 ) hosszasan dolgozott Rivaz találmányán, és ennek eredményeként 1860 -ban szabadalmaztatta éghető gázzal működő motorját.

A kiakasztófa elkezdődik,

Nikolaus August Otto ( 1832 -1891 ) jelentkezett egy alacsony fordulatszámú, belső égésű motorral (Otto-motor ). Egy korábbi találmányhoz nyúlt vissza, amelyet a francia Alphonse-Eugene Beau de Rochas már 1862 -ben leírt: ez az ún. négyütemű elv.

1892: Rudolf Diesel kifejleszti a róla elnevezett motort

1896: Henry Ford megépíti első autóját

1896: Karl Benz megalkotja az első autóbuszt.

1896: Gottlieb Daimler megépíti az első teherautót.

Egy kis szerencse:

1903: Bánki-Csonka féle benzinporlasztó kifejlesztése

1905: Csonka János elkészíti az első magyar autót (a porlasztó alkalmazásával)

1906: Galamb József, a Ford művek első főmérnökének tervei alapján megszületik a T-Modell

1910: Elkészül az első magyar autóbusz Csonka János tervezésével

1924: Felix Wankel szabadalmaztatja motorját

Újabb pofon a bolygónak

1924: Adam Opel megvalósítja Európában elsőként a futószalagon történő jármű-összeszerelést

Egy döfés a bolygó szívébe

1955: Az első Trabant „NDK-népautó” megjelenése, ami 45 év alatt kivégzi a bolygót.

1990-es évek: Az ózonpajzs vékonyodása következtében a járműfejlesztések a 0% CO 2

Ha ez nem elég akkor a több ezer atombomba/hidrogén bomba kisérletek pl nevadai sivatagban, űrutazások (ózon kifoltozása), égetők, erdők kivágása... mind hozzájárult ehhez 100 év alatt kicsináltuk a klimát.

#7 - Erre van esetleg valami adatbázis, amin vissza lehetne nézni a napi csúcshőmérsékletet évtizedekig? Tehát mondjuk kikeresem hogy 1963 június 24, és megmutatja, hogy hol mennyit mértek aznap?

Én is sokat hallom idősebbektől, hogy hajdanán a nyár egy laza, kellemes évszak volt, de ugyanakkor él bennem ez az Arany János-féle "Ég a napmelegtől a kopár szík sarja" kép is, hogy milyen kemények nálunk a nyarak, főleg az Alföldön.

Ha lenne egy adatbázis amin megnézhetném hogy egyes években hány nap volt 30, vagy 35 felett, azt nagyon megköszönném.

A forróság relatív fogalom. Északi országok lakói már 25 fok környékén is tisztára rosszul vannak.

Sajnos "az ég a napmelegtől a kopár szik sarja" szinte semmit nem mond. Nem tudjuk, hogy 30 vagy 40 fokos hőségre gondol. Annyit sejteni belőle, hogy akkor is voltak száraz, meleg nyári időszakok akkor is (de az már tényleg egészen kivételes, hogy egy nyáron egyetlen ilyen időszak se legyen, talán egy-egy országrészben 1913 vagy 1926).

Adatbázisok: főleg régebbi adatok csak papíron vannak meg. Ami online forrásokat szoktam használni:

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 1901-2010 közti adatsora, öt magyar nagyvárosra.

[link]

Ez viszonylag áttekinthető, könnyen kezelhető. Amit te keresel, az jobb oldalt az Adatok / Éves adatok, és "maximumhőmérséklet" fül. Pl. Szegedre az éves maximum, illetve a 25 °C, 30 °C, 35 °C feletti küszöbnapok száma:

[link] Szeged/adatok/eves_adatok/main.php?&id=Y_tx&ful=tx#aktp

[link]

Ez egy spanyol oldal, itt sokkal több állomás megtalálható, többnyire 1973-tól, de sok helyen hiányos, nem olyan átlátható (viszont folyamatosan frissítik, úgyhogy már az idei május is hozzá van adva)

[link]

Itt papír alapú, bescannelt napi- és havijelentések kereshetők vissza 1948-tól 1994-ig, de nagyon körülményes (hatalmas pdf-ekbe vannak gyúrva), ehhez már nagyon megszállottnak kell lenni.