Miért nyúl van Húsvétkor, miért nem Kokas, ha tojást eszünk?

Most elárulok egy nagy titkot, amitől talán egy világ fog benned összedőlni. Készen állsz?

A KAKAS SEM TOJIK TOJÁST!!

Az elsö kettönek igaza van abban, hogy a kakas (az a hím állat!) nem tojik tojásokat.

De hogy a kérdésed tulajdonképpen lényegére válaszoljak, a húsvét eredetileg termékenységi ünnep volt más több évezrede a kereszténység elött, ezért van benne nyúl, ami köztudottan igen szapora állat, illetve a tojás is a termékenység egyik jelképe.

A tojást rakó nyúl meg egy fordítási hiba, a németben a császármadár - szintén a termékenység egyik jelképe - rak tojásokat. Ennek a német neve Haselhuhn, a nyúl meg Hase és ezt tévesztették el nem hozzáértö fordítók.

#3.

Pontosítok: a húsvét soha nem volt termékenységi ünnep, zsidó eredetű ünnep. A pészah volt az őse, amikor a zsidók az egyiptomi kivonulást ünneplik. Valószínűleg törzsi, nomád, vándorló, pásztorkodó, hálaadó ünnepként, illetve áldozati rítusként már a kivonulás előtt is létezhetett a héberek körében. Erre abból lehet következtetni, hogy a Tóra szerint az egyiptomiakat megbotránkoztatta, hogy a náluk szent állatként tisztelt bárányt a héberek feláldozzák. Ezenkívül a néprajz és a történettudomány megfigyelte, hogy a környező, nomád, sémi, arab beduin népeknél, törzseknél is létezik egy hasonló ünnep, amikor bárányokat áldoznak fel, a vérükkel megkenik a határkövet, majd elfogyasztják ünnepélyesen, hatalmas ünnepség kereteiben. Ekkor hálát adtak azért, hogy túlélték a telet a sivatagban, és a bárányaikat, szarvasmarháikat, illetve kecskéiket átterelték a tavaszi legelőkre. Erre utalhat az is, hogy a luniszoláris héber naptár szerint mindig niszán hó. 15-21-én van, vagyis a tavaszi nap-éjegyenlőséget követő első holdtöltén. Mivel egy kultúrkörből származnak a héberekkel, hasonló területekről, így valószínű, hogy a két ünnep hasonló tőről fakad. Maga a vér rituáléja egyébként az izraelita hitvilágban védő szereppel bírt, ezt alkalmazták a pusztító angyallal szemben is. Az ünnep valamikor a Kr. e. II. évezredre nyúlhat vissza. A zsidó ünnep a letelepedés után új tartalommal bővült: mezőgazdaságilag ekkor adtak hálát az első aratásért is, bár ez sokkal későbbi tartalombővülés volt. A kereszténység aztán úgy tartotta, hogy Jézus ezen a zsidó ünnepen, a kivonulás ünnepén halt meg és támadt fel. Ebből adódóan az első keresztény ünnep lett a vasárnap után. Először zsidókeresztények ünnepelték, majd később még hozzátoldottak egy korrekciót, hogy a pészahot követő vasárnap legyen az ünnep, mivel teológiai szempontból fontos volt, hogy minden évben vasárnapra essen húsvét, ahogy a Bibliában is.

A tojás már viszonylag régóta része az ünnepnek, de nem az ünnep kezdetei óta. Először mezopotámiai, illetve perzsa keresztények körében kötik az ünnephez, akik a zoroasztriánus perzsáktól vették át a szokást, ami norúz ünnepéhez kötődött. A mai napig a zoroasztriánusok, sőt átvétellel a perzsa muszlimok is tojásokat festenek és írnak ezen ünnep alkalmából. A perzsa, illetve zoroasztriánus kultúrában a tojás egyáltalán nem termékenységi szimbólum, hanem sokkal inkább kozmológiai, amit a világmindenség metaforájaként értelmeznek. De a tojás már a pészahi asztalnak is a része volt például a tormával/keserű gyökerekkel és a báránnyal együtt a zsidóság kultúrájában, viszont fontos, hogy ott még nem festették, színezték. A szíriai keresztények aztán átadták a szokást a keleti ortodox keresztényeknek, akik pedig nyugatra is továbbvitték a szokást.

A nyuszi viszont a húsvét eredetéhez és a tojáshoz képest is új keletű szokás. Először Németországban említették a húsvéthoz köthetően néhány német faluban az 1600-as évek második felében. Előtte sehol nem említik. A húsvét eredeti jelképe a bárány volt. Később aztán a fogyasztói társadalom felkapta a nyuszit, mivel egy jól eladható, központi jelképe az ünnepnek.

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Eastre istennő létezésére pedig régészeti szempontból semmilyen bizonyíték nincs, írásos források közül is pusztán egyetlen beszámoló áll a rendelkezésünkre, de az is Angliából, és ott sincs semmi, ami ennek a hitelességét bizonyítja: https://www.youtube.com/watch?v=QW06pWHTeNk

4. vagyok.

Amúgy a 3.-nak igaza van: kakas nem tud tojni. Ez olyan, mint a "Van egy Peti nevű tyúkunk", még egy régebbi olvasástankönyvben kisiskolásoknak. XD :-D

Amúgy, ha jól tudom a svédeknél a kiscsibét társítják hozzá.

Hogy miért a nyuszi hozza: szinkretizmus a hagyományok között. Számtalan példa van rá. Van egy egyetemesebb szokás, meg van egy helyi szokás, amit összegyúrnak, majd elterjed. Ázsiában például tökéletesen jól megvoltak a 20. századig születésnapi torta nélkül a saját szokásaikkal, például a tésztaevéssel (ami a hosszú élet jelképe), de átvették nyugatról, ma meg már senki nem kérdőjelezi meg, hogy mégis honnan ered, hogy tészta (a spagetti is Kínából került Marco Polo közvetítésével Olaszországba), aztán torta gyertyákkal, aztán különböző népi szertartások a családdal, aztán meg egy szétcsattanó buli.

Az pedig, hogy "a nyuszi tojja a tojást" számomra például sokáig idegen volt. Sok helyen semmi ilyen kapcsolat nincs a kettő között a népszokások terén, egyszerűen a nyuszi hozza az ajándékokkal együtt, és ő festi meg őket.