Ti szomorúak vagytok, hogy vége a karácsonynak?

Én örülök neki. Bárcsak már a szilveszteren is túl lennék végre! Vendéglátós alkalmazott vagyok.

Nem, ugyanis mindjárt itt van újra.

Szomorú, igen. Egy hónappal ezelőtt hatalmas karácsonyi lázban égtem. Vásárolgattam a díszeket, hallgattam a karácsonyi zenét, sütöttem a mézeskalácsot, égettem a karácsonyi illatú mécsest, írtam meg a karácsonyi képeslapokat, letöltöttem egy rakás karácsonyi filmet, hogy legyen mit nézni, stb. Alig vártam, hogy végre karácsony legyen. Aztán mire eljött a napja, egyáltalán nem úgy sült el, ahogy képzeltem. Lényegében egyedül töltöttem a karácsony legnagyobb részét, amikor meg nem egyedül voltam, akkor meg kínosan feszengtem a többi vendég előtt... akiknek a felét nem is ismertem. A gondosan kiválasztott, elkészített, becsomagolt, stb. ajándékot is úgy rakták félre az ajándékozottjaim, hogy szinte rá sem néztek, meg sem köszönték, pedig rengeteg utánajárás volt mögötte. :( Úgyhogy nagyon rossz hangulatban telt a karácsony és most hiányérzetem van. Mert majd egy teljes hónapig készültem lázasan valamire, ami aztán nem történt meg, vagyis nem úgy, ahogy gondoltam, és most hogy vége, nem akarom elfogadni. :( Hol a karácsonyi hangulat??? Hol a jókedv??? Hol a szeretet??? :( Ez idén miért maradt el??? :( Nem jó ez így....

Kicsit szomorú vagyok igen. De nem azért, mert maga a karácsony elmúlt, mert el kell fogadni, hogy az idő gyorsan repül, és a 3 nap elmegy nagyon hamar mindig. Hanem a körülmények miatt, ami övezte az egész ünnepet, és ami miatt kesergek most is. Nálam az okozza a szomorúságot, hogy volt 23-án egy vizsgám az egyetemen, amire 2 hetet masszívan készültem, úgy, hogy szépen elterveztem, hogy majd mekkora ajándék lesz, hogy szenteste előtt egy nappal sikerül, és mindent, de mindent megtettem, hogy tényleg így legyen. Erre meg, csak nem jött össze... A beugrón múlott, 1 pont híján. Az érzés, mikor valamibe szíved, lelked beleadod, és úgy érzed még lelkes is vagy, mindent megteszel annak érdekében, hogy sikerrel járj, és a reményeid, a hosszadalmas munkád egy perc alatt szertefoszlanak, lerombolják, és így csak a sz..t kapod... Így a 23-a sírással telt, és másnapra ugyan kicsit megembereltem magam, megpróbáltam megnyugodni, így egész jól is telt, megaztán a 25-26-a is, mert a család és a párom elterelték a figyelmemet, jó volt alapvetően a hangulat. Aztán most, hogy újra vége, visszajött megint a depresszív hangulat, az elkeseredettség, és újra kéne tanulni is, amihez már se kedvem, se erőm. Hiszen néha már (joggal) úgy érzem, hogy nagyjából mindegy, hogy készülök, vagy nem, úgyis megszívom. Nem szoktam ilyen pesszimista lenni, de ez most betett nekem nagyon és ki kellett sírnom magam. De nem adom fel, megteszem még ami tőlem telik.

Én is így vagyok vele. Már november végén elkezdtem karácsonyi zenéket hallgatni, filmeket letölteni, illatgyertyát gyújtani ahogy már előttem valaki leírta. December az ajándékok beszerzéséről szólt, ami járt némi bosszúsággal, de így utólag már az is hiányzik. Számoltam a napokat, hogy még mennyit kell dolgozni, alig vártam hogy leteljen és hazajöhessek a szüleimhez. Boldog voltam, hogy két ünnep között nem kell gyakorlatilag semmi különlegeset csinálni, csak élvezhetem, hogy jön a karácsony. Nekem kicsi a családom, régen mindig Szenteste itt voltak a nagyszüleim, másnap náluk gyűlt össze a távolabbi család, aztán meglátogattuk a rokonság másik felét. Mára már csak négyen maradtunk, a szüleim és a testvérem, mivel egyikünknek sincs még saját családja. A nagyszülők elhunytak, a távolabbi családtagok messze laknak, saját gyerekeikkel ünnepelnek, a közeli rokonokkal elég laza a kapcsolat. Gyakorlatilag nekem az ünnep december 24-el véget is ért. Rajtam kívül igazából senki nem foglalkozott a karácsonnyal, volt ajándékozás, meglepetés, de az egész nagyon gyorsan lezajlott. Közös vacsi, kis beszélgetés, aztán mindenki saját maga dolgával foglalkozott. Az utána következő két nap meg már nagyon semmilyen volt így, hogy nem kellett sehová sem menni. Azóta le vagyok hangolódva, egyre gyorsabban pörögnek a napok, szilveszter hamar eltelik (amikor megint nem fog történni semmi érdekes), aztán újra jönnek a szürke hétköznapok és a munka. Hiányoznak a régi karácsonyok, a hangulat, a készülődés, még a kellemetlen feszengés is az alig látott rokonokkal, ami gyerekként csak púp volt a hátamon. Jó lenne, ha már elmúlna ez a rossz hangulatom, de egyenlőre semminek sem tudok igazán örülni :( Talán majd 2017 az én évem lesz, de egyáltalán nem várom, mert már most azon stresszelem magam, hogy milyen akadályok és megoldandó feladatok vannak előttem.

egyáltalán nem, sőt inkább örülök. Mert csak az otthonülésről szól az egész, ennél jobban csak a szilvesztert utálom, na még azon kell túlesni. Az év legrosszabb időszaka egyértelműen ez

Igen, 24.-ig semmilyen karácsonyi hangulatom nem volt a sok tanulás meg munka miatt, aztan az a 3 nap pillanatok alatt elment.....

Én mocskosul berúgtam. Beleestem az új 4k tv-be, ami a család karácsonyi ajándéka volt. Összetört a panelja és ráadásul még ki sincs fizetve.