Komolyan leadóznám az internetes jövedelmet, ha érteném és nem lenne ilyen bonyolult?!

Igazad van!

Pedig a kőműves is sokat kér, pedig tizedannyit tanult években számolva, mint egy könyvelő.

Egy orvos is sokat kér, pedig lehet hogy "csak" a vakbeledet veszi ki.

Az apeh, mai nevén a NAV is sokat fog kérni bünti címén, ha a végén valami miatt belefutsz a csőbe. Ahogy mondani szokták: a törvény nem ismerete még nem mentesít a felelősség alól.

Annyira nem bonyolult, ha "megfogod" a lényeget.

Te egy magánszemély vagy, tehát nem egyéni vállalkozó, és ezt a fajta jövedelemszerzést nem munkaviszonyban folytatod.

Magánszemély pedig engedélyhez nem kötött jövedelemszerző tevékenységet adószám birtokában végezhet. (egy-két kivételtől eltekintve). Ez nem azonos az adóazonosító jeleddel!

Az általad említett jövedelemszerzés személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Ennek a fajta jövedelemszerzésnek három fontos fogalma van:

1. A bevétel (minden, amit kapsz a tevékenységedért cserébe)

2. Költség (ez lehet tételes költség, vagy költségátalányos)

3. Adóköteles jövedelem

Az önálló tevékenységből származó jövedelemnél az adótörvény lehetőséget ad arra, hogy a bevételedből levond a tevékenységgel kapcsolatos - és igazolt - költségeidet/kiadásaidat. A kettő különbözete lesz az adóköteles jövedelem, ami után adót kell fizetni.

A költség: Minden olyan kiadásod, ami a tevékenység végzésével szorosan összefügg.

Kétféle elszámolási mód közül lehet választani:

1. Tételes költségelszámolás: Ez annyit jelent, hogy a különböző kiadásaidról a nevedre szóló számlát kérsz ahhoz, hogy a bevételeddel szemben elszámolhasd. Például ha vannak bankköltségeid, akkor arról nem lesz ugye számla, de egy bankszámlakivonaton feltüntetett költség, amely teljesen beazonosítható Veled és a tevékenységeddel kapcsolatban ugyanúgy elszámolható költségként még akkor is, ha nincs róla számlád.

2. Költséghányados elszámolási mód: Ez annyit jelent, hogy nem kell a költségekről számlákat és bizonylatokat gyűjtögetned, hanem a bevételed 10 %-át elszámolhatod költségként, tehát a bevétel 90 %-a lesz az adóköteles jövedelem. Ennél az elszámolási módnál más költség nem számolható már el. Csak a bevétel 10 %-a. Ez még akkor is, ha semmilyen költséged nem merült fel.

A tevékenység kezdetekor eldöntöd, hogy melyik költségelszámolási móddal akarod meghatározni az adóköteles jövedelmed, és egész évben aszerint kell számolnod.

Mivel negyedévente van adóelőleg-fizetési kötelezettség, ezért negyedévente összeadod az összes bevételedet, az összes negyedévre szóló költségedet (vagy a bevéel 10 %-át nézed!), és a kettő különbözete után meghatározod a 16 % adó összegét, melyet adóelőleg címén csekken, vagy átutalással befizetsz az államnak. Ezt megteszed egy adóéven belül négyszer. Minden bizonylatot, iratot stb., ami a számításod alapja volt, megőrzöd.

Befizetési határidő: Minden negyedévet követő hó 12-e.

Adóbevallást nem kell készíteni év közben!

Eljön az év vége, és megnézed, hogy az adóévben hogyan is alakultak a dolgok. Összességében meghatározod ugyanúgy a bevételt, a költségeket, és a kettő különbözete alapján az adóköteles jövedelmet. Ezt beleírod az adóbevallásban, és a véglegesen kijött adókötelezettség, valamint az év közben, negyedévente befizetett adóelőlegek között különbséget vonsz, és vagy még befizetnivalód lesz, vagy visszaigénylésed, vagy forintra pontosan számoltál.

Dióhéjban ennyi.

Azt még hozzáfűzném, hogy ha év közben tételes költségelszámolással határoztad meg az adóköteles jövedelmed, akkor év végén is az adóbevallást csak ezzel a költségelszámolással készítheted el, de ha év közben a 10 % költséghányadossal határoztad meg a jövedelmed az adóelőlegeknél, akkor év végén viszont az adóbevallásban meghatározhatod az adóköteles jövedelmed a tételes módszer szerint, ha az Neked adózás szempontjából kedvezőbb lenne. Persze ehhez gyűjtögetned kellene végig a költségekről a számlákat, bizonylatokat, egyébként azok hiányában nem írhatod le őket költségként a bevételeddel szemben.