Miért nem kapom meg a fizetésem?

Még időben vannak, ugye általában hó 8-10. napjáig kötelesek utalni a fizetést.

Az, hogy te most épp kilépés alatt vagy, az nem jelent semmit, így is-úgy is meg kell kapnod a fizetést, ha aláírsz bármiféle papírt, ha nem. Amennyiben nem hajlandóak utalni, feljelentheted őket, ezzel akár fenyegetőzhetsz is.

Nyugodtan aláírhatod a kilépési papírokat, egyetlen dolgot ne írj alá: A bérjegyzékben, hogy átvetted - amennyiben kp-s a kifizetés.

Ha meg utalás akkor az látszódik.

Az állam pedig garantálja a munkabérek biztosítását, így ez neked nem kockázat.

"Megkérdeztem, miért kell ahhoz aláírnom, miért nem kapom meg az ami jár, attól függetlenül, hogy nem írtam alá semmit. "

Bérszámfejtőként válaszolok, ez tök nagy hülyeség -egyetlen egy esetben számít ha közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszonyod. Ellenkező esetben kipostázzák és ha nem írod alá akkor ott a tértivevény hogy ők elküldték. Hülye indok.

Egyébként az előző válaszolónak igaza van, mindent alá is írhatsz csak olyat ne írj alá amin szerepel hogy átvetted a fizetésed készpénzben (nyilván akkor ha nem kaptad meg).

Egyet értek az előttem szólókkal.

Ha elbocsátottak, akkor az azt jelenti, hogy felmondtak Neked valamilyen formában. Innentől kezdve belép a Munka törvénykönyve, és a benne leírtak szerint kell a munkáltatónak eljárnia. A ledolgozott időre járó bér jár, valamint az időarányos ki nem vett szabadságra eső jövedelem is. Ha nem próbaidő alatt bocsátottak el, akkor még felmondási időd is van.

Ezeket mondom mind úgy, hogy nem teljes az információ Tőled.

Ha a munkáltató csak a kilépési papírok aláírását hiányolja, akkor jó ha tudod, nem kell azt feltétlenül aláírnod, ugyanis a felmondás közlésével elindult a leszámoltatási folyamat. Ha nem találkoznak Veled utána egyszer sem, a jogviszonyt megszüntető iratokat, igazolásokat köteles a munkáltató postai úton továbbítani részedre. Ez is benne van a munka törvénykönyvében...

Sőt! Ha készpénzes fizetés volt a cégnél, akkor még azt is köteles postai úton a címedre továbbítani, nem vagy köteles költségbe verni magad, és szabadidőt pazarolni rá amiatt, hogy személyesen bemenj érte.

Mindezt ha nem teszi meg, akkor a kormányhivatalokban található Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőségen tegyél panaszt, ők az illetékes felügyeleti hatóság.

"Amúgy az elbocsátásom napjától kezdeve már betegállományban vagyok. Nem tudom, hogy ez még számíthat valamit, akkor, ha a cég nem fizetett utánam társadalom biztosítást."

Ennek semmi jelentősége, ha a keresőképtelenséget megelőzően közölte Veled a felmondást. Ebben az esetben a közlés követő napon elindul a felmondási idő még akkor is, ha Te keresőképtelen leszel.

Ha keresőképtelenség alatt közli a munkáltató a felmondást (mert közölheti), akkor a felmondási idő a keresőképtelenség megszűnését követő napon indul el. Tehát ha 5 hét múlva épülsz fel, akkor 5 hét múlva.

Az, hogy a munkáltató befizeti-e utánad a közterhet, nem bír jelentőséggel az ellátásaidra, vagyis Téged ebből kifolyólag semmilyen szempontból nem érhet hátrány. Ezt törvény szavatolja.

"Ez azt jelenti, hogy attól, hogy nem fizetnek utánam, még jár a betegállományra juttatás? Ha igen ki részéről? Munkáltató? Állam? Amúgy én nem hiszem, hogy járna, de nem értek hozzá."

Mivel a keresőképtelenséged a munkaviszonyod alatt keletkezett, ezért a jogviszonyból kifolyólag jogosult lehetsz az ellátásra. Ezt soha, semmilyen szempontból nem érinti az, hogy a munkáltató rendezi-e az állam felé a közterhet vagy sem.

A táppénzre jogosultságnak feltételei vannak. Több is. Ha ezeknek egyébként megfelelsz, akkor miért ne járna?

Azt még mindig nem tudjuk, hogy mikor közölték a felmondásod. A keresőképtelenség alatt, vagy még előtte? Ha alatta, akkor nem indult el a felmondási időd, tehát a keresőképtelenség alatti ellátásokra (betegszabadság - munkáltató részéről, táppénz - vagy munkáltató (ha kifizetőhely), vagy egészségbiztosítási pénztár részéről (ha nem kifizetőhely) is jogosult lehetsz. A lehetsz szót azért írom, mert a táppénzhez bizonyos mennyiségű munkaviszony szükségeltetik a táppénzre jogosultság kezdő napjától visszafelé számított 2 éven belül.

Ha a felmondást még a keresőképtelenség előtt közölték, akkor a felmondási idő elindult, amelyet vagy betegséggel (és a hozzá kötődő ellátással), vagy szabadsággal (és a hozzá kötődő jövedelemmel), vagy munkával tölt le a dolgozó.

Újból hangsúlyozom, egyiket sem befolyásolja, hogy a munkáltató befizette-e utánad az államnak járó kötelező járulékokat, adókat, vagy sem!

Ugyanis, ha a béredből levonta, onnantól kezdve készfizető kezesként felel érte. A béred utáni közteher pedig egyébként sem a dolgozót terheli, hanem a munkáltatónak van előírva. Ebből kiindulva a dolognak ezt a részét ne ragozzuk tovább. Rendben? :)