Van itt olyan ember aki devizahiteles és beperelte a bankot a szerződése semmisé tétele érdekében? Olyanok válaszát várom akik belekezdtek, vagy nyertek esetleg veszítettek.

Ennyi erővel a kaszinókat is szénné lehetne perelni, hogy nem világosították fel az embereket arról, hogy a ruletten egy ház árát is el elhet játszani.

Egyébként azt írtad alá, hogy "teljes mértékben megértettem és akaratommal megegyezőnek tartom". Jogilag, ha ez nem volt igaz, akkor te hazudtál.

Szerződés semmiségét ember érte el, de ott valami aláírás hiba volt, tájékoztatásért senki és nem is fogja. Törvény nem ismerése sem mentesít a büntetés alól.

Különben meg oké megkapnátok mentességet akkor az eredeti állapotot azonnal vissza kell állítani, tehát nektek azónnal issza kellene fizetni a hitel tartozást, van 5-6 milliótok?

Járható út a pereskedés.

Amit mondtál abban is van igazság, mert 2006.07.-2007.07. hó közötti időszakban 16%-ot javult a forint, miközben a bankok/befektetők bevállalva ezt a veszteséget minden médiában agresszív reklámokkal népszerűsítették a devizahiteleket.

A 16% forint erősödés persze csábította az új belépőket ebbe a leginkább piramisjátékká változott hitelezési formába. Ez az amit bíróságnak még nem mutatott be senki.

Az uzsorára hivatkozni például totális bukás.

Azonban van sok szabálytalanság a szerződésekben, amivel eredményesen lehet perelni.

Az árfolyam rögzítés sokak szerint nehezebbé teszi a perlést. Álláspontom szerint a tartozáselismerő nyilatkozat valóban nehezebbé teszi a perlést, de csak annyiban, hogy többet kell fénymásolni, és többet kell olvasni.

A Youtube-on nézd meg Damm Andrea és Makkos Albert videóit.

Hasznos tájékoztatók.

Keresd Kordik Tímea webináriumát, ahol ügyvédek adnak tanácsokat.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a kölcsönfelvételkor hatályban volt Hpt. 213. § fogyasztóvédelmi szabály. Ezt legtöbb bank megszegte. Ez a szabály a szerződés semmisségével díjazza a törvénysértést. Különféle tájékoztatás hiánya, ami a semmisséget okozza.

Az előnye, hogy relatíve egyszerű a bizonyítása, és a bírók már nagy rutint szereztek.

Semmis szerződés esetén a felvételkori forintárfolyamon kell elszámolni és jegybanki alapkamattal. Ha nem tudod egy összegben kifizetni a hátralévő tartozást, akkor lehet kérni másmilyen elszámolási módot is.

A Ptk. 205. § ra alapított érvényesen létre sem jött szerződésnek nehezebb a bizonyítása, és olyankor az árfolyamgátnál tett tartozáselismerő nyilatkozatot is le kell kezelni. Erre a feladatra egyelőre még nincs receptúra.

Létre nem jött szerződésnél csak az alaptőkével kell elszámolni, kamat nem jár.

Az a jó ezekben a kérdésekben, hogy jogban járatlan emberek (vagy éppen megélhetési ügyvédek, "tanácsadók") osztogatják a hülyébbnél hülyébb tanácsokat, amit a kedves ügyfél megeszik, és még többet fizet - lehetőleg nekik.

Ilyesmiért amit írtál felesleges perelni. Ráadásul - amit elfelejtettél megemlíteni - 2008 decemberében már javában itt volt a gazdasági válság, október végén már sok bank egyáltalán nem is adott devizában hitelt, tömegével lehetett olvasni a cikkeket _már akkor_ erről a problémáról.

A CHF árfolyama 2008 nyarához képest 35-40 forinttal emelkedett, 2008 október közepén a középárfolyam már súrolta a 190 forintot, igazd decemberben visszament 170-175 környékére, de már akkor jól látszott hogy nagyon volatilissá kezd válni a HUF/CHF kurzus.

Mindezek ellenére decemberben Ti leszerződtetek CHF-ben.

Nem is teljesen értem, min vagy felháborodva.

Egy pert meg lehet közelíteni úgy is, hogy a szerződés színlelt volt.

A te szándékod forinthitel felvétele volt és forintban is szerettél volna törleszteni.

A bank szándéka szintén az volt, hogy forintban nyújtson kölcsönt és forintban szedje be a részleteket. A bank sosem bocsátott a rendelkezésedre devizát.

Ám ilyen ítéletekről még nem olvastam, legtöbbet a Hpt. 213. § (1) pontjaiba ütközés miatt semmisek a szerződések.

Idézek egy gondolatot a 18.P.85.571/2014 számú per bírói indoklásból:

"A bíróság a Hpt. 213. § (1) bekezdése c) pontjával kapcsolatosan - tekintettel a kialakult töretlen bírói gyakorlatra is - az árfolyamrésből származó többlet kifizetést költségként értelmezte és megállapította, hogy a perbeli szerződés és üzletszabályzat százalékos mértékben éves alapon nem tartalmazza az árfolyamrést, mint költséget. A bíróság a fentiekre is tekintettel e körben nem tudta elfogadni az alperes azon védekezését, hogy az árfolyamrés költségként nem vehető figyelembe. A Hpt. 213. § c) pontja alapján a perbeli hitelszerződés egészére kiterjedő semmisség volt megállapítható."

A töretlen bírói gyakorlat kifejezést ugye nem kell kommentálni?