Miért nem lehet pénzt gyártani? Úgy értem, ha egy állam gazdasági válságba kerül, eladósodik, miért nem gyárt csak simán magának annyi pénzt amennyit akar?

Nekem 3 éves koromban volt az elképzelésem, hogy én fogom vezetni Magyarországot és nyomtatok egy csomó pénzt és mindenki jól fog élni, de 4 lettem és letettem az elképzelésről. Jelenleg 8 és fél vagyok, de a kérdése még nekem is vicces :)

Megkérdezhetem, hogy hány éves tetcik lenni?

" A gazdasági válság és az eladósodás azért nem ez a kategória."

Egy szóval nem írtam, hogy az. Azt írtam, hogy amit a kérdező írt, az egy létező jelenség, csak épp hosszú távon, nagy mértékben értelmetlen használni.

"A gazdasági válság és az eladósodás azért nem ez a kategória."

Pont a gazdasági válságban szoktak pénzt gyártani, olvasgass USA a 2008-as válság után 4,5 milliárd dollárt gyártott (quantitative easing). Most kicsit leálltak vele.

A többi ország központi bankja összesítve jelenleg is havi 200 milliárd dollárt gyárt ennyi idővel a válság után is.

nézzük másik oldalról.

van egy lovam s át akarok menni a kompon. de a lóért komp díjat kell fizetni.

mit teszek? otthagyom a lovat, de feliratom egy papírra hogy az az én lovam. átmegyek. másik oldalt mit látok? egy ember ép felíratja egy papírra hogy az a ló az övé, amit otthagy s a visszafele menő komppal átmegy.

odamegyek, van nekem is egy ilyen papírom ami egy lovat ér, adják oda a lovat adom érte a papírt. ezt teszi a másik is.

kitalálja a kereskedő: jaj de jó ötlet, tart sok lovat de kér pénzt az ügyletért, de nem annyit mint a komp díj. s mindenki jól jár.

egy a fontos: lennie kell annyi lónak amennyi papír van.

ha nincs ugyanannyi akkor többé kevésbé működik ugyan a rendszer de folyamatosan válságok lesznek, amin az csak részben segít, ha több papírt nyomtat.

Kicsit még konkretizálva:

Normál esetben annyi pénz van amennyi árú, s a pénz csak az áru szállítását és az értéke oszthatóságát, tárolását könnyíti meg. Tehát ha van egy kecském s elviszem a piacra nem kell azonnal levásárolnom az értékét, hanem egy részét vagy akár az egészet feljegyzem papírra. És a papírról levásárlom amikor akarom. Nem kell pl. megvennem 150 tojást és 75 zsemlét ami aztán rámrohad hanem vehetek belőle naponta x db-ot.

De ez a rendszer akkor működik, ha annyi van felírva a papírokra amennyi áru mögötte van.

Azonban vissza is lehet élni ezzel a rendszerrel, úgy hogy többet nyomtatok, s ha az nyomtatja aki az eredetit nyomtatta akkor nem tűnik hamisításnak, mert maga a papír eredeti csak ép áru nincs mögötte. De nem több papír jelenlétét érzékeli hanem az áruhiányt.

Mi történik áruhiánykor? Lesz aki felajánlja hogy két papírt ad egy kecskéért. Megindul a folyamat kompenzálása. Csakhogy a kereskedő ekkor rádöbben, eleve csak két papírért fog adni egy kecskét s ezzel megszűnik az áruhiány mert van aki lemond a kecskéjéről abban bízva hogy később újra 1 papírért adnék majd egy kecskét. Ha Ekkor újabb papírokat nyomtatnak, hogy még több legyen a papírból akkor elérik azt hogy 3 vagy 4 papír fog érni egy kecskét. Ezt nevezik inflációnak.

Szóval a probléma az, hogy ezzel vissza lehet élni. A megtévesztő pedig az, hogy a világ ezt meg is teszi folyamatosan. Lényegében ez történik, akkora mértékben hogy a ma forgalomban levő pénzek többsége mögött már nincs áru vagy szolgáltatás. Több mint 90% mögött nincs de van aki szerint 99% mögött vagy még annál is több mögött nincs.