Özvegyi nyugdíj csak akkor jár a nyugdíjas özvegy nőnek, ha kiskorú gyermeke volt a meghalt férjjel vagy legalább is kiskorú gyermeket neveltek?

Pedig a törvény egyértelmű:

Házastárs özvegyi nyugdíjra jogosultsága:

Amennyiben az elhunyt öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, VAGY a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

Élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságának további feltétele:

Az élettárs özvegyi nyugdíjra akkor jogosult, ha az elhunyttal annak haláláig 1 év óta megszakítás nélkül együtt éltek és gyermekük született, vagy nem született ugyan gyermekük, de megszakítás nélkül 10 év óta éltek együtt.

Nyilván születési anyakönyvi kivonattal igazolni kell, hogy született közös gyermekük függetlenül annak életkorától és attól, hogy életben van-e még a gyermek vagy már meghalt.

Az élettárs esetén is alapfeltétel az elhunyt részéről a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő megléte, ha még nem volt nyugdíjas akkor is.

Mivel a társa/házastársa haláláig ketten "tartottak fenn" egy háztartást, nyilván anyagilag kedvezőtlenebb, amikor majdnem ugyanazt a háztartást már csak egyedül kell fenntartania. Az özvegyi nyugdíj az elhunyt halála által megszűnt anyagi rész hiányát hivatott enyhíteni.

"Ebből úgy értem, hogy nem kell kisgyerek ahhoz, hogy egy nyugdíjas ember özvegyi nyugdíjat kapjon elhunyt férje után."

Nem tudom, hogy miért ragaszkodsz a "kisgyerekhez". Nem kell hozzá közös gyerek ha házastársak voltak, csak élettárs esetén kell a közös gyerek, ha nem éltek együtt legalább 10 évet. Az életben maradtnak mégcsak nem is kell nyugdíjasnak lennie, hogy özvegyi nyugdíjra jogosult legyen.

Mi kell hozzá? Közös feltétel élettárs valamint házastárs esetén is ->

Az elhunyt legyen nyugdíjas, vagy ha nem az, akkor a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezze a halála napjáig -> 20 év.

Házastárs alapból jogosult özvegyi nyugdíjra, ha az elhunyt rendelkezik az előbbi feltételekkel.

Élettárs csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha legalább 10 évig megszakítás nélkül együttélt az elhunyttal a halála napján is. Ha nem éltek együtt legalább 10 évig megszakítás nélkül, de legalább 1 évet igen, akkor szükséges hozzá a közös gyermek (mindegy, hogy kiskorú már/még, vagy sem).

Ez van fentebb is leírva. Nem érthető?

Példa:

Együttélek a párommal megszakítás nélkül 18 éve. Van egy közös gyerekünk, 22 éves. Én 52 éves vagyok, Ő 54 éves. Meghal. 54 évesen van legalább 20 év szolgálati ideje a nyugellátáshoz attól függetlenül, hogy csak 65 éves korában igényelhette volna a nyugdíjat.

Mivel megszakítás nélkül legalább 10 évet együttéltem vele (a halála napján is!) valamint van egy közös gyermekünk, ezért hiába nem vagyok még nyugdíjas, és ő hiába nem volt még nyugdíjas, jogosult vagyok utána özvegyi nyugellátásra.

Ilyenkor kiszámolják, hogy mekkora nyugdíjra lett volna a szolgálati ideje és bérei alapján jogosult, és az alapján határozzák meg, hogy én mekkora özvegyi nyugdíjra leszek általa jogosult, amit életem végéig folyósítanak, ha közben férjhez nem megyek.

Ha férjhez mennék, megszűnik a halála általi özvegyi nyugdíjra jogosultságom. Miért? Mert az anyagi pótlás az új férj által - elméletileg - biztosítva lesz.

"Viszont miért van az, hogy csak egy évig jár a 60%-a az elhunyt nyugdíjának és utána meg csak a 30%?"

Nagyon egyszerű: A törvényalkotó így találta ki.