Azok, akik fiatalon nagyon hajtottatok, hogy anyagi jólétet teremtsetek, mikor döntöttetek úgy, hogy lassítotok a tempón és egy kicsit lazítotok a pénzügyi fegyelmeteken?

Én olyan 25 évesen kezdtem el dolgozni. Előtte diákmunka + diákhitel kettőssel vegetáltam.

30 éves koromig "hajtottam". Bár igazán hajtásnak sem nevezném. Fokozatosan a fizetésem emelkedésével engedtem a szíjon is. Megvettem nagyobb értékű, vágyott dolgokat mint telefon (ma már 4 éves, szóval nem cserélem évente), egy drágább szemüveg, egy jobb Gepida kerékpár, meg úgy általánosságban fenntartok egy igényes életszínvonalat.

Viszont sokáig csak szobát béreltem. Eleinte egy egész jó nagyot, majd egy kis lyukat. Viszont ezzel elég szépen félre tudtam mindig tenni.

Most 31 vagyok, és elértem arra a szintre, hogy idén kivettem egyedül albérletet. És ha így haladok, akkor szeretném a 32-ik születésnapomat már egy saját lakásban ünnepelni.

Amúgy a túlhajtás helyett úgy vagyok, a melóban hajtok, de mellette igyekszem aktívan pihenni.

Nagyon sákáig káposzta voltam, az életem a gép előtt telt, zéró testmozgás, elhíztam, stb. Aztán apámat elvitte a szíve/mája/alkohol meg csomó betegsége együtt pár éve.

Azóta kicsi próbálok aktívabb lenni. Sokat kirándulok, túrázom hétvégente 20-30 km-ket de néha nagyobb 40-50 is belefér. Idén nem volt hét, hogy ne mentem volna és összesen olyan 1500 km van a lábamban, gykorlatilag egy Kéktúra távja.

Hiszen hiába a pénz és anyagi értékek, ha én is megdöglöm 50 pár évesen.

Mi 18 éves korom óta dolgozunk a férjemmel és mivel nem számíthattunk anyagi segítségre az otthonteremtésben, nem is volt más választásunk, mint hajtani...

Kimentünk pár évre külföldre is, évekig munka mellett tanultunk vagy két munkahelyen dolgoztunk és spóroltunk ezerrel. Persze, egy-egy éttermezés belefért, de nyaralni pl. csak kétszer voltunk az évek alatt...

Most 30 évesen van egy hitelmentes családi házunk (ezt mondjuk itthoni fizuból biztos nem raktuk volna össze albérlet mellett) és egy babánk. Jól keresünk ketten, bár sajna mindkettőnek munkahelye bizonytalan kicsit hosszútávon.

A házunk még igényelne 4-5 milliót, de már nem bánom, ha nem lesz csili-vili 35 éves koromra, pont azért mert úgy érezzük, itt az ideje kicsit elengedni a gyeplőt.

Van hol laknunk, ez volt mindig a legnagyobb kiadás, ami megoldódott, innentől már csak el boldogulunk. Persze, még spóroltunk még oda figyelünk, de két munkahelyen már nem dolgozunk.