Kaptunk egy ilyen kérdést a suliban órán. A kérdés az, hogy mivel gyakorolhatnának nyomást az alkalmazottak egy vállalkozásban?

Semmivel. Nekik nincsenek szakszervezeteik,sem érdekképviseletük. (Akiknek van,azok sem érnek el semmit,legalábbis Magyarországon).

A vállalkozóra való nyomásgyakorlás eszköze a sztrájk lenne. Ezt természetesen megtehetik. De ezzel nem érnének el semmit sem. Legfeljebb azt,hogy a vállakozó valamilyen ürüggyel elbocsátaná őket. Ha emiatt Munkaügyi Bírósághoz fordulnának,az sem vezetne eredményre. A bírósági eljárás évekig tart,bizonyítani kellene a vállalkozó törvénytelen eljárását stb. Az is könnyen előfordulhat,hogy mire az ítélet megszületik,a vállalkozás már nem él.

Amíg ekkora a munkanélküliség,addig a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetben marad.

Azzal, hogy felnyomják az APEHnél.

A hitelező meg küldhet verőembereket :P

A többire elég nehéz röviden választ adni,de megpróbálom.

Fogyasztók: csak az árban és minőségben jó dolgot veszik meg.

Beszállítók: Tisztességes árat akarnak elérni. Ez csak akkor sikerül,ha nincs dömping az árúikból.

Versenytársak: igyekeznek jobb minőségű árút olcsóbban előállítani.

Kereskedők: attól vásárolnak,akiktől a legjobb minőséget a legalacsonyabb áron kapják.

Hitelezők: csak reális, jó költségvetés alapján hiteleznek. Csak akkor,ha a visszafizetés garantált.

Helyi közösség és társadalmi aktivisták nem sokat tesznek. Legfeljebb akkor,ha az illető vállalkozás árúival,vagy közösségi magatartásával szemben komoly kifogások merülnek fel. Pl. szennyezi a környezetet.

Külföldi állam egyes vállalkozásokkal szemben semmilyen nyomást nem gyakorol. Ezt legfeljebb egy adott országgal szemben teszi meg. Ez lehet embargó,a tőke kivonása stb. De ennek komoly oka kell legyen.

Ilyen volt,amikor a franciák nem vették át a magyar libamájat. Ez természetesen a libanevelő vállalkozásokat is érintette.