A középkorú, idősebb generáció miért gondolja azt, hogy meg kell elégedni azzal, ami van?

Azt nem gondolom, hogy valódi rálátásod van a többi multinál lévő fizetésekre.

Hallomásból ezt-azt hallhatsz, de ezt is max 2-3 helyről, és mi a garancia, hogy igaz?

Mindenki szeret nagyot mondani, főleg ha pénzéhes (itt most ugye ez is eléggé befigyel) és többre tartja magát.

Egy ilyen fiatal ha váltani akar, eleve nagyobb fizetést mond aktuálisnak is, hogy még többet harcoljon ki a másik helyen.

Ismerősöknek is rajoskodik, mert esetleg ha az igazat mondaná, szégyellné. Pedig nem biztos, hogy szégyellni való, csak akkor a haveri körben nem ő lenne a legmenőbb.

Nem mondom, hogy ez a jellemző mindenkire, sőt remélem, nem, de a kérdező stílusából kb ilyesmire következtetek, meg azért valljuk be, akadnak szép számmal nagyot mondó emberek a világban.

Nekem csak az releváns, hogy hány embernek láttad ténylegesen a bérlapját? Osztályvezetőnek remélem nem kell mondani, hogy nem kell mindent elhinni, amit hallasz!

És akkor a te példád: egy osztályvezető egészen más kategória, mint egy kezdő, vagy közel kezdő. Ha már elértél valamit és vezetői szinten vagy, akkor simán elhiszem, hogy 40%-kal is többet ajánlanak, vagy 200 ezres különbségek vannak. Erről szól a fejvadászat, a legjobbat megtalálni, akár dupla pénzért is. De ez vezetői szint! A kérdezőé egy másik szint.

Szerintem nem kell egymás torkának ugrani azon, hog yki hogyan gondolja.

Ha a kérdező tud váltani többért (és közben nem érzi, hogy a jövőbeli lehetőségeit élné fel, mert később nem lesz cég, aki felveszi, mert olyannak tűnik aki 20 forintért továbbáll), akkor hajrá.

Ha a (volt) cége meg talál hasonló kvalitású alkalmazottat ugyanannyiért, akkor meg milyen jogon mondjuk meg, hogy márpedig emeljenek a fizetéseken.

Könnyen lehet, hogy ez az a helyzet, ahol mindenkinek igaza van.

Jaj Istenem, annyi az okos itt. Az egész világ egy káosz, feltűnt már bárkinek is? A nagyokos gazdasági elemzők arra mit mondanak, amikor még anno lelki terrorban tartották a munkáltatók a munkavállalókat, alulfizették őket, szanaszét szipolyozták őket a végsőkig, mellé még meg is alázták, próbanapokon kitarakítatták például egy leendő pultossal a teljes pultot első napján, majd második nap búcsút mondtak neki, anélkül, hogy kifizették volna? Nem várhatott el semmit a munkavállaló, hogy bejelentsék rendesen, hogy rendes fizuja legyen, hogy normális munkakörülményei legyenek, mert örült, hogy van munkája és nem hal éhen, hónap végén meg imádkozott, hogy rendesen kifizessék, mert ha ez nem történt meg, kb szólni sem mert érte...

A munkáltatók is pontosan ugyanúgy visszaéltek a helyzetükkel, amikor még munkahely hiány volt, mint most a munkavállalók, amikor munkaerő hiány van. Nem kell ezt túl ragozni, szépen visszaszáll most rájuk, amit másokkal műveltek, ennyi. És ezzel nincs is semmi probléma. A körülmények mindig kedveznek valakiknek.

Továbbá a kérdező is majd ha egy olyan jó munkahelyen találja magát, ahol tényleges összetartás van és szeretik egymást az ott dolgozók, akkor nem fog onnan tovább menni rongyos 20 ezer Ft- ért...