Érdemes titkolni az anyagi helyzetet az irodában?

Inkább igen, titkold. Itt egy jó cikk erről:

[link]

De egy személyes példát is mondok. Az irodában tavaly egy fiatal 25 év körüli lány nagyon örült neki, hogy a szülei vesznek neki egy lakást. Érted, boldog volt, izgatott, stb. Nem dicsekvésből, hanem mert ez egy fontos dolog az életében és "miért ne?" alapon elmondta mindenkinek ezt a hírt, ami vele történt és ami tényleg akkor a vele történő egyik legfontosabb esemény volt. Nem egyből, de utána és főleg a háta mögött sok gyűlölködést kapott mégis emiatt. Pedig csak azokban a napokban beszélt róla sokat, amikor ő is megtudta a hírt és utána nem dicsekedett, nem hozta szóba, csak akkor és ott meg akarta osztani az örömét a hozzá közel álló emberekkel, kollégákkal is, akiket minden nap lát.

Megvan annak is a helye, hogy hol nem kell titkolni, például a régi barátaid előtt, vagy ismerkedéskor, vagy a szűk családban (jó esetben), de minél távolabbról ismersz valakit (kolléga, haver, szomszéd, stb), annál érdemesebb. Miért? Mert kva sok az irigy ember, aki nem tudja feldolgozni, hogy másnak őtőle több van.

Nekem nem szuper gazdag a családom, de kaptam tőlük 1 lakást huszonévesen és valószínűleg fogok még kapni/örökölni 2-3 másik ingatlant is majd. Nem is beszéltem ezekről senkinek azokon a hozzám közelállókon kívül, akiket említettem is, mert felesleges. Jót nem hozol vele magadra, de rosszat talán igen. Ez az oka, hogy ne beszélj róla.

En tapasztalatból mondom, hogy igen, titkold. Mikor az elsö allasinterjumra mentem a fönök az ablakabol a psrkolora latott. Meg is varakoztstott vagy fél orát. Bértargyalasnal kevesebb bert kaptam, mint amennyit a szakmaban szokas adni. Elvallaltam. Azutan a gazdasagi vezetö tett megjegyzeseket, hogy biztosan nem vagyok csoro. Nem szoltam ra semmit. Két hét után eljöttem.

Most azt a hibat követtem el, hogy meghivtam egy kollegam hozzank kavera.

A Teams-ben elöször elfelejtettem a háttérképet megvaltoztatni. Igaz csak az ablak latszott, de mar az is sokat elarult.

Eves berfejlesztesnel - ugye, minden kiderül - en kaptam a legkevesebbet. Az egyik kollegam mar bedobta, hogy egyaltalan miert járok dolgozni.

Nem örököltünk semmit, nem kaptuk ajandekba amink van, nem vagyunk vallalkozok csak alkalmazottak.

Szomszedoknal ugyanez. Ha az anyagi jolet még egy jo kinézettel parosul es még valamennyi tudas, intelligencia is köríti az már nagyon veszélyes lehet.

En mindig azt mondom: sajnálatot es együtterzest kap az ember ingyen, az emberek irigyseget ki kell erdemelni.

Én nem tudom miből vannak az emberek. Nyilván ne dicsekedjen állandóan valaki, mert ezt a tulajdonságot nehezen viselem. Ugyanakkor a legkevésbé sem érdekel kinek milyen óra van a kezén (amit lehet ballagásra kapott a kaliforniai nagybácsitól), vagy milyen márkajel van a pólóján. Lehet nekem szelektív a látásom, de valahogy fel sem tűnnek ezek.

Én úgy vagyok vele, hogyha kérdeznek, akkor őszintén válaszolok. Ha nem kérdeznek, akkor senkinek nem mondok semmit. Viszont azt viselek, amit aznap éppen viselni szeretnék. Ha szakadt gatyában van kedvem bevásárolni, akkor abban megyek, ha drága, márkás farmerban dolgoznék, akkor meg abban dolgozom.

Az abszolút vezető függő, hogy egyébként pl. ez fizetésemelésnél befolyásol-e bármit is. Szerintem nem jó vezető az, akinél igen.

Kedves kérdező.

A helyzet hasonló nálam is.

Az előző munkahelyemen kérdezték, hogy honnan van 21 évesen 4millió forintos autóm, és hogy tudtam venni egy felújítandó házat 9millióért. (Kelet-MO)

Hozzá tenném ruha, és műszaki cikkek terén csórónak néznek az emberek, kínai ruhákat hordok, 40ezres törött telefonnal mászkálok, illetve olcsó kajákat, szendvicseket eszek.

Szóval, azt gondolták az emberek, hogy szüleimtől kaptam mind ezt.. őszinte voltam és elmeséltem nekik, hogy barátaimmal lottózni szoktunk közösen, és 21milliót nyertem szerencsejátékkal.. hát mondanom sem kell, időről-időre érzékeltem az ellenszenvet, a hatalmas irigységet.

Most majdhogynem 23 évesen, az új munkahelyemen egy szót sem szóltam senkinek ezekről a dolgokról, időközben az autómat eladtam, egy kis 300ezres kocsit vettem helyette, mert amúgy sem igényem a drágább, újabb autó, hisz alig megyek 7-800 kilómétert egy hónapban. A házra csak annyit mondtam, 3 millió önerőnk volt a menyasszonyommal, a többi meg kedvezményes hitel.. ami a ruhát, telefont stb. illeti nem változtattam semmit, mert szimplán ilyen vagyok, ha 300millióm lenne sem változtatnék.

Titkold! A családon kívül csak a leges-legközelebbi Barátaiddal oszd meg az anyagi helyzeted, azt is csak akkor, ha kíváncsiak rá és nem hátsószándékkal kérdezik, szimplán csak eszmecsere stb.

Egyébként elnézést, tudom, hogy a válaszom a saját helyzetem elmeséléséről szólt, de ritkán látok hasonló kérdést, jól esett ezt kiírnom magamból anonimként.

Igen,titkold!

Nem igazán törik akkor magukat fizu emelés ügyében,ha tudják,jó anyagi körülmények között élsz.