Új kolléganő érkezett a munkahelyre, s féltékeny vagyok rá. Hogyan tudnék úrrá lenni ezen az érzésen? Többi lent

Nem kell leküzdeni az érzést,tipord el,alázd meg ha tudod hiszen a karrier és a főnök seggének nyalása sokkal fontosabb mint embernek maradni!

de nagy problémáid vannak......

Koncentrálj a munkára és a féltékenységet pedig próbáld tudatosan félretenni.

A fiatal csinos kolleganő még ha szimpi is.. ne ossz meg vele minden infot, tartsd a 3 lépés távolságot. Ha segitségre szorul akkor segits, de csak a legszükebb mértékben. Biztosan lesz olyan helyzet amikor egyedül kell tartania a frontot és lesznek nehézségei. A tapasztalatot, gyakorlatot nem helyettesiti a csinosság és a fiatal életkor.

Legyél magabiztos, és gondolj arra majd Ő is lesz egyszer korosabb. Minden csoda 3 napig tart a főnöknél is.

Kicsoda ez a csaj hogy kapásból az első nap ilyen hatalmas benyomást tett a főnökre? Szerintem valami akárkije lehet a főnöknek csak nem terjesztik. Olyan nincs hogy az első nap kapásból megállapítsák valakiről hogy a gárda legjobb melósa. Igazad van nekem is felmenne az agyvizem.

Jobb ha vigyázol mit mondasz neki nehogy visszajusson a góréhoz mert ezek után nehezen hiszem el hogy nem protekciós.

Te csak végezd el a munkád minél hamarább és miután te vagy az első ember az igazi nagy feladatokat végezd el te a lehető legjobban ő meg csinálja ami maradt. Dolgozzon meg a dícséretért. Én tíz évig húztam az igát az előző melóhelyemen tisztességgel becsülettel de annyit se mondtak, hogy köszönjük.

A hátunk mögött árusitották ki a munkahelyünket nekem meg a kolléganőimnek hogy néhány fiatal csirkét felvegyenek.

Csak a korunk volt az akadály semmi más. Utánna meg rinyáltak hogy nem végzik el jól a melót. Figyelj oda nehogy a fejedre nőjön és a helyedre pályázzon.

Az az igazság hogy a főnökök is meg a dolgozók is másként látják ugyanazt a dolgot. A melós kihajtja magát, hogy megfeleljen mert azt hiszi hogy... pedig dehogy! Az a főnök, aki meg egy nap után így ítél és ilyen bántó módon adja elő magát azzal azt jelzi: nem érdekel a többi melós meg hogy mit csináltak eddig. Én is azt hittem, hogy ha jól dolgozok, na meg a szakértelem, a megbízhatóság bla bla meglesz a jutalmam. Meglett. Felvettek a helyemre egy kis ribit. Ugyan úgy jártam mint itt az egyik hozzászóló. Hátmögül támadtak. Én hülye meg azt hittem be vagyok betonozva, mert minden miatt hozzám fordult az összes hülye főnök. Na erről ennyit. Több mint 20 éves munkatapasztalattal és néhány munkahellyel a hátam mögött nyugodtan ki merem jelenteni hogy nem érdemes egy cégért se túlhajtania magát az embernek. Úgysincs becsülete a főnök előtt. Ez nálunk magyaroknál különösen így van, hogy nem becsülik a dolgozóikat, beosztottjaikat a főnökök. Tisztelet a kivételnek de ők sincsenek sokan.

Csak annyit tudok mondani, hogy jobb ha az embernek ilyen melója is van, mint a semmi, de ha te húznád a rövidebbet akkor nem kell sajnálni egy ilyen helyet mert a kiscsaj is így fog járni. Új seprő jól seper aztán ő is csak egy bútordarab lesz akinek meg kell küzdenie az utánna jövőkkel na meg a saját tapasztalatlanságával és az ebből adódó problémákkal.

Egyik exfőnökömnek megmondtam az utolsó napomon, hogy nem fog még egy ilyen marhát találni, aki ilyen lelkiisemeretesen végzi a munkáját, nem sír a szája, itt van pontosan hóban fagyban és nem lógja el a fél munkaidőt bagózással. Jó szórakozást az újonchoz. Amikor később még visszamentem papírokért ezért-azért a kiscsaj folyton kint bagózott az udvaron. Még ki se hűlt a helyem már panasz volt rá. Jót röhögtem igazi elégtétel volt. Régi kollégáktól tudom hogy azóta a sokadik ember ül a helyemen és egyik se vált be. Ezért érdemes volt 8 év után elküldeni egy megbízható munkaerőt. De ez már az ő bajuk.

Szerintem le kell nyelni a békát, mást úgysem tehetsz. Minden csoda három napig tart :)

Ilyesmit én is megéltem, jött egy fiatal csajóca és a cégnél komoly szakemberek is úgy nyilatkoztak róla, mintha maga a megváltó érkezett volna kis bankunkhoz. Körbenyalták-falták minden értekezleten hogy micsoda szakember, miközben össz-vissz 2 hete dolgozott ott és jóformán meg sem mukkant, nemhogy nem sziporkázott. Nem is értettem az egész felhajtást, gondoltam biztosan valami csúcsközgazdász lehet, kutakodtam hát egy kicsit a neten. Kiderült hogy főiskolai futottak még diploma és 1,5 év gyakorlat, tucatbeosztottként. Jól van, gondoltam, ha ez a lány vált meg minket, hát akkor ő, nincs mese. A főnökség márpedig belé helyezte a bizalmát. Ehhez képest mit ne mondjak, alig egy évet töltött nálunk és valahogy ugyanezek a főnökök nem marasztalták, amikor távozni készült. Hát igen... Azért az hozzá tartozik, hogy a lány nem volt ellenszenves és egyáltalán nem játszott rá erre az egészre, szerintem kb. inkább megijedt, hogy mit akarnak ezek itt tőle??? Mert azért nehéz lehet mindjárt ilyen nagy elvárásoknak megfelelni, ill. csalódást okozni is könnyebb ha túl magas a mérce, hiába minden jó szándék hogy bizonyítson.

Szóval szerintem végezd a munkádat ahogy eddig is, mondjuk én a cégért hozott áldozatokkal csínján bánnék (szerintem már a szóban is benne van hogy nincs ellentételezése, pedig a munkának ára kell(ene) hogy legyen).

Az új kolleginát pedig lassacskán úgyis megismered. Ha jó fej, én nyitott lennék vele szemben, bármikor jól jöhet egy kedves ismerős. Ha meg beképzelt, stb., akkor annyi, max. elviselni vagy kénytelen (legalábbis még egy darabig :).