Mit gondoltok erről a könyvről, esetleg olvasta valaki?

Már ahhoz is kell 2-3 millió forint, hogy egyáltalán kimenjen oda valaki. Ennyibe fog kerülni az albérlet, annak a kauciója, az étkezés, és a közlekedés az első hónapban, amikor még nem kap az ember fizetést sem (feltéve, hogy úgy megy ki, hogy van munkahelye).

Aztán kellene felsőfokú norvég nyelvtudás is ahhoz, hogy valaki ilyen pozícióba kerüljön, ahol havi 1 milliót lehet keresni (kivéve pl orvosok, vagy az olajipari szakmákkal rendelkezők, náluk eleinte elég az angol nyelvtudás is).

Az átlag norvég fizetés évi szinten 364.000 korona, ami havi 30.333 korona, és ebből jön le az adó, ami kb 35% lesz ekkora összegnél. De mondjuk marad havi kb 20.000 korona, ami kb 800.000 Ft-nak felel meg. Ez egy átlag fizetés.

De ha hozzáteszed, hogy havi 10.000 korona az albérleti díj, akkor ennek a fele már el is tűnt. Persze spórolni valamennyi összeget lehet, és összességében természetesen jól élnek a norvégok. De azt se felejtsük el, hogy egy 50-70 négyzetméteres lakás 100-120 millió forintba kerül.

Én nem azt mondom, hogy amit a könyv írója állít, nem igaz, van, akinek bejöhet a havi 1 milliós fizetés, de azért az emberek többsége hazajön egy idő után Magyarországra, mert nem boldogul. Vagy a többség takarít, és buszsofőrködik, ami nem egy álom szakma, és abból meggazdagodni sosem fog senki sem.

Viszont összességében Norvégiában még egy bolti eladó is elél egész jó színvonalon. Ez a különbség Norvégia, és Magyarország között, hogy ott az átlag emberek is elfogadható színvonalon élnek, míg Magyarországon egy bolti eladói fizetésből alig lehet kifizetni a rezsit, a lakbért, és a legolcsóbb ételeket tudja az ember csak megvásárolni.

De ahhoz, hogy kimenjen az ember Norvégiába, és sikeres legyen, kell egy jó végzettség, kell jó nyelvtudás, és egy kis szerencse, hiszen nyilván előnyben fognak részesíteni egy norvég származású embert egy külföldivel szemben, ha hasonló a végzettsége és a gyakorlata. Eleve, egyre nehezebb Norvégiában munkát találni... volt olyan ember az ismerettségi körömben, aki több hónapig keresett egy sima takarítói állást is, mire egyáltalán felvették. Pedig ahhoz nem kell sok nyelvtudás, meg magas iskolai végzettség sem. De a norvég ismerősöm is közel fél évig keresett állást, egyetemi végzettséggel, jó szakmai tapasztalattal.

Meg lehet csinalni. Van egy ismeros kint Osloban, o egy penzugyi cegnel dolgozik, a neje az olajiparban, most vettek lakast forintban atszamolva durvan 100 millaert. Szoval nem lehetetlen, de ehhez olyan vegzettsegek is kellenek, illetve az, hogy egy par mindket tagja dolgozzon.

Viszont alapvetoen az orszag kemeny dio, altalaban az angol nem eleg, messze van es meg az ado is magas. En anno dolgoztam kinn egy evet, de megmondom oszinten, nem igazan jott be.

Most Svajcban vagyok, szerintem aki sokat akar keresni inkabb erre orentalodjon. Sokkal inkabb eleg az angol, es az adok is sokkal jobbak. Itt pl egyedul osszhozom a hav 1 milla megtakaritast, norvegiaban ez sokkal nyugosebb volt.