Otthon, egyedül dolgozást hogy lehet bírni?

Egy lakótelepi társasházi lakásban bár egyedül vagyok otthon, mégsem érzem magam egyedül mert nagy a nyüzsgés a lakótelepen és a városban. Szeretem a magány nyújtotta nyugalmat. Még kirándulni is a természetben szoktam főleg kerékpáron, és nem a nyüzsgő civilizációban érzem jól magam.

Egy falu széli szomszédmentes házban nőttem fel, tán ezért is szoktam meg ezt a nyugalmat. Ott akkora a csend hogy az asztalon lévő zsebóra ketyegését méterekről is meg lehet hallani. Az a ház már üres és ha benne vagyok akkor ott már tényleg túlzott nyugalmat érzek, ezért kerékpáron kb. 10 km-es körzetben fel szoktam keresni minden régi ismerőst.

Vagyis sok függ attól hogy hol lakunk, van ahol inkább egyedüllétre vágyik az ember mert kompenzálni akarja a város nyüzsgését.

Én többé-kevésbé 3 évet dolgoztam otthon. A magánnyal nem volt gondom. Alapból ilyen vagyok.

Nekem az tette be a kaput, hogy a cégnél elég gyorsan "másodlagos" dolgozónak kezdtem érezni magam. Az egyeztetéseken részt vettem, de amit egymás közt megbeszéltek a többiek abból mindig kimaradtam. egy idő után már direkt nem mondtak el dolgokat. Úgy éreztem, hogy csak egy robot vagyok fix inputtal és outputtal. Jeleztem, hogy inkább bejárnék de az sem segített már sokat. Aztán jött a válság és persze (többek közt) és is belekerültem a leépítésbe.

Ma már nem bánom, de többet nem szívesen vállalnék otthoni melót.

Ha nagyon egyedül érzed magad és megoldható akkor a helyedben kipróbálnám, hogy pár nap nem otthon a lakásban, hanem mondjuk egy kávézóban, vagy könyvtárban melóznék. Szerintem nem zavarnál senkit és legalább pár órát emberek közt tölthetnél.

Én nem állandóra, csak időnként dolgozok otthon. Ha ráfókuszál az ember a munkára (pláne ha szereti) akkor tud repülni az idő. Én kimondottan élvezem, ha békében otthon tudok dolgozni. Ha kész vagyok a melóval, akkor leviszem a kutyát sétálni vagy beülök a kocsiba és kimegyek valami szép helyre. Vezetni és fotózni is szeretek.

Szerintem ha van valami aktív hobbid, akkor nem gond levezetni az otthoni munka elszigeteltségét. De a kutya társasága is tökéletes erre. Legalább is, amióta van kutyám, sokkal szívesebben vagyok otthon, mert szeretek vele foglalkozni.

Nálam ugyan ez, online kereskedelem (csak postára kell elmennem, meg ennivalóért).

Fel kell venni egy alkalmazottat - én így 28 évesen korombeli, értelmes és szép lányt vettem fel irodai kisegítőnek (nem, nem azért hogy egész nap a kanapén gyűrjem...) jó, mert van normális társaság, és hajtjuk egymást a munkában, így eredményesebb a vállalkozás.

Esetleg egy közösségi iroda kipróbálása?

Nincs még semmilyen tapasztalatom vele, csak felvetettem mint ötlet.

Üdv:

Én több éve, tán 10 éve vagy több, felvetettem a közös irodahelyiség-bérlést szakmabelieknek, de a kutyát sem érdekelte.

Nem jó az egyedüllét, főleg azoknak, akik egyedül élők, és partnerük sincs. Azonban, nem mindig lehet másként dönteni. Ez van sajnos, ti. kutyavilág. A munkahelyeken megy az áskálódás, ha meg egyedül dolgozol otthon, unalmas az élet bárki bármit mondjon is.

Két-három év a fityfiritty, nem érzed még a hátrányokat, meg persze az előnyöket sem igazából.

Ja, és ne pontozz le, ha csak annyit írtam be, hogy 24 éve csinálom, mert az önmagában egy teljesítmény, és nagyon fontos infó. Ne légy ge.i!