Miért én vagyok a gonosz kutyatartó, ha néha az orrára koppintok, mikor sok ember még azt is hagyja, hogy a kutya kitúrja az ágyából, aztán csodálkozik, hogy nevelési gondok vannak?

Egyik viselkedés sem elfogadott. Nem szabad elkényeztetni a kutyát, de bántani sem, még így sem, ahogy te írtad.

A kutya az erőszakot nem tudja mire vélni, ő maga is erőszakossá válik. Ez olyan, mintha beléd rúgnának, ha valamit nem úgy csinálsz, ahogy kéne.

Hangsúllyal, testbeszéddel sokkal többet el lehet érni, mint azzal, hogy az orrára koppintassz. Mi van akkor, hogyha egyszer a kezed után kap, mert megelégeli? Te folytatod, és belérúgsz?

Három kutyám van, soha egyetlen pillanatig sem gondoltam arra, hogy bántani kéne őket, lehet, hogy amit te csinálsz nem számít, de csak egyszer kell bepróbálkozni a kutyusnak.

A háromból kettő nagytestű, ha akarnának simán darabokra szednének, ugyanis én kicsi vagyok. De eszükbe sem jut, tisztában vannak azzal, ki a falkavezér, és alkalmazkodnak. Nem erősnek kell lenned, hanem következetesnek.

Ha rászólsz, és hátat fordítassz neki, sokkal hatásosabb lesz, mint az, hogy az orrára koppintassz.

Kiskorában én is így neveltem meg az amstaffomat, kapott kis kopikat, ha rosszat csinált. Soha nem bántott senkit, 3 éves unokaöcsém játszik vele, a kutya is teljesen egészséges testileg, lelkileg. :)

Ettől nem fog a kutya vérengző fenevaddá válni.

Ha nem tudsz olvasni, az nem az én problémám. Azt írtam, hogy a kutyának csak egyszer kell megunnia a koppintgatást, a kezed után kapnia, te erre hogyan reagálnál, netalán belérúgnál?

Gondolom van egy kistestű kutyád, akinek aztán nyugodtan kopoghatsz az orrára, úgysem tud vele mit kezdenki.

Tekintve, hogy én nem vagyok kutya, nem fogok beléharapni. Csak egy kicsit gondolkodj. Köztem, és a kutyáim között nincsen testi vita, nem is küzdünk az alfa posztért, kutya és kutya között viszont folyamatos rivalizálás megy érte.

Nem, nem tündi-bündi kiskutyus, de nem is tasli. Tudtad, hogy minden ütéssel pusztítod az agysejtjeit?

Rámorgok, igen lehet, aztán hátat fordítok neki.

Acsarkodni nem fogok, de eddig tökéletesen tudtam kommunikálni a kutyáimmal, taslik nélkül. Egyik sem rágja szét a papucsomat, mert van saját rágókájuk, nem pisilik össze a házat, mindenkivel barátságosak, soha nem morogtak még senkire ok nélkül. Ha valami nem tetszik nekik, akkor arrébb mennek.

És ezeket nem taslikkal értem el. Nem vagyok profi tréner, de jó kutyáim vannak. Rájuk szólok ha valami nem tetszik, aztán hátat fordítok nekik, eddig bevált.

Mindegyikőjük tisztel, legalábbis ez látszik, de egyik sem fél tőlem. Nem félnapos munka volt, de megérte.

Persze, ha te híve vagy a tasliknak, neked ez vált be, akkor hajrá. Csak ne ide gyere sírni akkor, hogyha a kutyád megkap.

Nem azt mondom, hogy belédharap majd, de így megvan rá az esélyed. Aztán lehet, hogy nincsen igazam, és én leszek az, akit a következő séta alkalmával széjjel tépnek a kutyái. Ki tudja?

kit érdekel h ki hogy neveli

unom h vita van mindig

kuss legyen

Légy boldog. Te vagy a bölcs és öreg. Emellett rendelkezel a jövőbelátás képességével, légy oly kedves, tanítsd meg nekem is!

Arra azért még kíváncsi lennék, honnan gondolod, hogy idősebb vagy nálam. Egyébként ha olyan marha magabiztos lennél, és hinnél a nevelési elveidben nem tetted volna fel a kérdést.

Persze te is az az ember vagy, aki nem véleményt kér hanem egyetértést. Legközelebb írd ki azt is, hogy nem érdekelnek más nevelési módszerei, csak a sajátod a tökéletes, az írjon csak aki ajnározni akar.