Kezdőoldal » Állatok » Haszonállatok » Sok embert miért botránkoztat...

Sok embert miért botránkoztat meg az, ha valaki a húsáért tart otthon állatot? Mi ezzel a probléma?

Figyelt kérdés
2016. ápr. 10. 17:56
1 2 3 4
 31/40 anonim ***** válasza:
0%

Test/agy arányon múlik (ami szintén csökkent az utóbbi időben) sok más mellett, és egyetemi szinteddel lehetnél annyira okos hogy nem egyetlen tényezőnek akarsz betudni egy iszonyatosan komplex folyamatot. Az hogy te mit tanulsz annak semmi köze semmihez. Lesz szép papírod, gratulálok. Nekem is van, és? Egyetemen amúgy is régi infók vannak mert a tanárok nem arról híresek hogy totál informáltak és a kis tankönyveid sem naprakész infóval kerülnek nyomtatásba minden nap frissen.


Ha az elavult infóidat jobban megnéznéd, még ott is az van hogy növényi fehérjék kombinálásával az állati fehérjével egyenértékűt kapsz

ún teljes fehérjét (complete protein), DE pl a szója már önmagában is teljes.


Igazi érvek a húsevés mellett nincsenek, csak a szokás, a preferencia meg a tévhitek tartják fenn. A húsevés ellen pedig egyre több valós érvet találnak (fenntarthatóság, környezet, egészség, erkölcs)


Az önellátásod pedig jó próbálkozás, csak sajnos nem igazi megoldás, max neked. Ennyi ember nem tud önellátó lenni, már csak a földterület sem lenne elég hozzá.

2016. ápr. 15. 17:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/40 anonim ***** válasza:
78%

Veled ellentétben, én nem akarom megváltani az emberiséget (és elhozni a gazdasági állatok holokausztját, ha már a zsidóságot is felhoztad korábban példának.)


A tudásunk nem elavult. Tudod, nem tankönyvekből tanulunk, hanem olyan előadásokból, amiket a professzorok folyamatosan frissítenek. Meglep, hogy egyetemista háttérrel ezt nem tudod.


És de, vannak érvek a húsfogyasztás mellett, mert rengeteg betegséget és hiányosságot okoz a húsmentes és/vagy állati eredetű termékektől mentes étrend. Van néhány szerencsés, akin ez nem ütközik ki (bár én még 90éves vegánt nem láttam), de tudod a húsra szüksége van a szervezetnek.


És nem a növényi fehérje összetételével van a baj, hanem az emészthetőségével. Nem tudja az emberi emésztőkészülék olyan módon hasznosítani a növényi fehérjét, ahogyan az állatit. Arról már nem is beszélve hogy bizonyos tápanyagok csak az állati eredetű táplálékkal vihetők be a szervezetbe... de minek is győzködlek már megint? Bah, mindig elfelejtem, hogy felesleges szélmalomharc.


Lényeg a lényeg.. az állataim köszönik, jól érzik magukat. Nem kínlódnak. Szeretjük őket - megesszük őket. Ez az élet rendje. Azt pedig, aki odajön a kerítésemhez, és azt meri mondani erre, hogy állatkínzó vagyok, az egyszerűség kedvéért a vasvilla boldogabbik végével fogom jobb belátásra téríteni - mert nem vagyok én időmilliomos, hogy azt az időt amit az állataimnak szentelhetnék, gyüttmentekre pazaroljam. :) No alászolgája..

2016. ápr. 15. 18:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/40 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat egyébként, sajnos látom hogy a kérdés csatatérré változott, bár ez még kultúráltnak tekinthető színvonal, szóval nem vagyok ellene. Én személyszerint nem hiszek egy húsevésmentes jövőben, ez olyan utopisztikus dolognak hangzik, és nem is hiszem hogy ettől hűdejobb' lenne a világ, és kisebb lenne minden létező embernek az ökológiai lábnyoma.


További jó beszélgetést, a pörkölt legyen veletek!

2016. ápr. 15. 19:38
 34/40 anonim ***** válasza:
0%

32: a gazdasági állatok holokausztja MOST van! Természetellenes körülmények között fogságban, túlzsúfoltan tartanak 150 MILLIÁRD állatot (ill többet mert csak annyit ölnek meg évente), dr. Mengele-féle kísérleteknek megfelelő dolgokat tesznek velük (állatkísérletek, növekedési hormonok, génmanipulálás, megtermékenyítés, herélés, stb), borzasztó körülmények között, egymás szarában tapicskolva, egymás hulláin taposva élnek, majd kb serdülőnek megfelelő korukban megölik őket. Mi ez ha nem holokauszt? Ott szappant csináltak az emberekből és elrabolták minden értékükez, itt húst meg ruhát az állatokból és elrabolják a tejüket/tojásukat. Gépiesen, ipari méretekben.


Azt megadom neked hogy sokkal emberségesebb ennél amit te csinálsz, de arra sincs szükség, és gondolom te sem várod meg az állat öregkorát mire megölöd.


Mondod hogy milyen jófej módon tartod őket. Igen? Cserélj velük akkor helyet! Majd én eltartalak a kiskertemben születésedtől fogva, viccesnek tartalak ahogy te mondtad, néha adok neked kaját meg kitakarítom a piszkodat, aztán kb 12 éves korodban - tisztelettel és emberségesen persze - megöllek. Szeretve éreznéd magad? Komolyan?


És igen, az egyetemi professzorok többsége (tisztelet a kivételnek) nagyon nem up-to-date. A legtöbb egyszer régen összedobott egy előadásanyagot és azt szajkózza éveken át, néha kiegészítve egy két új infóval amire sokszor pont a hallgatók hívják fel a figyelmét. De ez más téma, arra szeretném felhívni itt a figyelmedet hogy egy egyetemi jegyzet nem szentírás, és nem az előadásokon fogod megtudni a legfrissebb infókat. A leghasznosabb dolog amit az egyetemen tanulhatsz az az hogy hogyan informálódhatsz saját magad sok-sok forrásból, és hogy mindig legyél nyitott új információra. Remélem sikerül odáig eljutnod. (de érdekes hogy a veganizmus a fiatalokon kívül a magasan iskolázottak körében terjed a leggyorsabban...)


Rengeteg betegséget pont a húsfogyasztás okoz, nem a veganizmus. Vegánként igazából csak a b12-re meg a vasra kell odafigyelni. És de érdekes hogy pl b12 hiány a föld lakosságának 40%-át súlytja, pedig 1% sincs még aki vegán. Vassal hasonló a helyzet.


Az hogy húsra szükség van, már rég elavult info. Idézet wikiről:


"A helyesen megtervezett vegán étrendről kiderült, hogy védelmet nyújt sok degeneratív betegség, köztük a szívbetegség ellen,[4] és az Amerikai Dietetikai Szövetség (ADA) és a Kanadai Dietetikusok (Dietitians of Canada) szerint az életciklus bármely szakaszában megfelelő"


És a magyar wikipédián is elavult az info, azóta számtalan étkezéstudománnyal foglalkozó intézmény (köztük több állami is) kijelentette ugyanezt.


Az emészthetőséggel kapcsolatban is nagyon téves az infod és megint általánosítasz olyat amit nem lehet (növényi tápanyag emészthetősége). Van sok növény (pl gluténtartalmúak) amiket nehéz emésztenünk és van amit könnyű (pl gyümölcsök).

A húsokat viszont egyértelműen nehezebb megemésztenünk, nyersen szinte egyáltalán nem is megy csak max a halaké. Nagyon kis mennyiség az amit elbíruk anélkül hogy nagyon megnövelnénk bizonyos krónikus betegségek valószínűségét. Ez is azt mutatja hogy a húsevés szükséghelyzet és kiegészítő táplálék volt a múltban, később lett felvéve és soha nem volt fő táplálék forrásunk.

2016. ápr. 16. 10:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/40 Tom Benko ***** válasza:
71%
@Huhuhaha: Milyen egyetemre jártál te? Szentkorona szabadegyetem? Arrafelé dívik, hogy a prof. a betanult ősi marhaságokat szajkózza. Jobb egyetemeken az előadók az adott téma aktív kutatói is egyben, úgyhogy a tudásuk meglehetősen naprakész.
2016. ápr. 17. 00:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 36/40 anonim ***** válasza:
0%

Ez most már nagyon eltért a tárgytól de szerinted az előadó azt az alapképzéses általános anyagot kutatja? Aki kutat az az előadás témájának egy mikronszeletével foglalkozik éveken át ami az előadás anyagában talán meg sincs említve, és mindaz az info ami a kutatásához kell az az előadáson talán öt percben van megemlítve mert arra általában nincs szüksége a tömegeknek.

Nagyon romantikus elképzelésed lehet az egyetemi tanárokról ha azt hiszed hogy a többszáz hallgatónak készült előadásanyagán bíbelődik folyamatosan, vagy hogy az egész területre kiterjedő alapkutatásokkal foglalkozik, vagy egyáltalán követi az előadás tárgyának témáját. Az általában kisujj dolog nekik amire már rá se bírnak nézni, olyan mérhetetlenül unalmas számukra. Jó ha 5 évente frissül. (persze tisztelet a kivételnek, volt nekem is nagyon lelkes és lelkiismeretes (általában fiatal) előadóm több is).

Az orvosok is ugyanolyan informálatlanok. Ha bajod van, kérdezz csak meg egy fiatalt meg egy öreget. Teljesen mást fognak mondani. Emberből vagyunk. Egy idő után rutin lesz a munka, kiéghetünk, csak a pénzért kezdünk menet közben dolgozni, problémák lehetnek otthon, jönnek betegségek, stresszek, felemésztenek a hétköznapok, stb. Ezek tök általánosan előforduló dolgok. Legtöbbször örülsz ha végre túlvagy a napon. Na így lesz elavult az előadásanyag. Persze ez oda-vissza hullámozhat a karrier során, és egyénenként változik.

Nekem volt szerencsém egy fősulin előadást tartani és vizsgáztatni is. Nagyon más a helyzet a másik oldalról, ott már kemény munka az egész. A hallgatónak tök érdekes és új minden. A szemben lévő székben már teljesen más a helyzet.


Ez az előadásosdi lassan úgyis el fog tűnni. A nevesebb külföldi egyetemeken már kezdik bevezetni az online előadásokat hogy ne kelljen ugyanazt ismételgetniük az előadóknak éveken át, szép lassan ez veszi át a helyét a klasszikus bejárósnak. (magyarországon hatalmas késéssel valószínüleg, elsősorban állásféltés miatt)

2016. ápr. 17. 09:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 37/40 Tom Benko ***** válasza:
31%
@Huhuhaha: Nekem is volt szerencsém fősulira járni, és még ott is igyekeztek a legújabb eredményeket is ismertetni.
2016. ápr. 18. 23:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 38/40 anonim ***** válasza:

Idepofátlankodok, ha már a válaszokat jó részét elolvastam.

Növényevő és Mindenevő oldalról egyaránt érkeztek buta érvelések...

"Hústól nőtt az agyunk" -> is, meg még millió más dologtól is, például a csontokból való eszközkészítés, megtervezett vadászat, ahhoz járó kommunikációs képességek fejlődése stb. Mert például szerintem vadászathoz több ész kell, mint, hogy a kék bogyó ehető a piros meg nem.

Évente 150 milliárd állatot ölnek le... Ja igen, de éppen az otthon tartott állatokról van szó. Mindenevőként én is elítélem az ipari állattartást, mert az már még sem állathoz méltó.

"Rabszolgaként tartod őket!" Hm. Én nem tudom a kettőt összekapcsolni. A rabszolgák nem voltak "lemészárolva" - a növényevők szóhasználatával kifejezve - hanem a munkaerőt biztosították. A szándékos kínzások pedig megint más tészta, mert én nem korbácsolom a disznóimat. (Nincsenek is, csak a nagymamáméknál). Mindenevő társaim pedig már leírták, hogy a kiszökött állatok is visszatérnek az udvarba. Naná, az állatok is szeretik a kényelmet. Én azt nem nevezném rabszolgaságnak, hogy szabadon tartom a tyúkokat (lásd el tudnának menni, ha akarnának), biztosítok nekik ételt, italt, biztonságos éjszakai hálóhelyet. Nem egy példa van arra, hogy az állatok maguktól közeledtek az emberhez. Például a hattyúk azért nem költöznek délebre, mert már az nekik a természetes táplálékforrás, hogy az emberek etetik őket. Galambok ugyanez. Ez átértelmezhető a tyúkra is, hiszen el tudna menni. Egyébként egy állat nem úgy gondolkodik mint egy ember. Liga (az én tyúkocskám) nem úgy van vele, hogy "A francba! Fogságban rohadok itt, minden igényem ki van elégítve, de nem vagyok szabad, Itáliába akarok menni!", hanem, valahogy így: "De jó sorom van! Minden nap jön hozzám az a fura kétlábonjáró ad ennem és innom, és még a róka, nyest, patkány sem látogat meg az éjjel!" és ha kiraknám az itáliai Róma egy iparterületére, ijedten bámulna vissza: "Mi?! Itt akarsz hagyni?! És itt hol terem valami élelem? Víz? Az ott egy róka?!" Mi is fogságban élünk a legtöbb Növényevő szerint, végülis, nem utazhatsz bárhova, nem vagy szabad, mert megköt a munka, a pénz, hogy élhess, lakhass...

Én azt vettem észre, hogy nagyon sokan anthropomorfizálják az állatokat. Pedig nem, ők egy rendszer részei, és mi is. A növények teremnek, az állatok megeszik őket, és őket megeszik az állatok.

Én úgy látom, hogy sok Növényevő nem fogadja el a halál létét a világban, pedig az az élet értelme, hogy a végével táplál egy másikat. A növény is el kell pusztulnia, hogy megehesd (pl almafa nem, de egy krumpli már igen). Az is ugyanúgy "meghal", csak mivel nem olyan könnyű személyiségjegyekkel felruházni őket, ezért ebbe már bele sem gondolunk. Ha én elvágom a tyúk torkát, mert meg fogom enni (tehát nem cél nélkül), akkor az kínzás, tilos, micsoda barbárság. De ha egy oroszlánfalka hosszas üldözés, fojtás, vergődés során megöl egy gazellát "hát ez a természet rendje". Az előbbi is az.

"Nincsenek hatalmas karmaink, és szemfogaink"

Már a kinek. Viccet félretéve, ma is ugyanúgy vadászunk, ha az a húsalapú élelem megszerzését jelenti, és nem egy tigris tevékenységét vesszük alapul. Kemény munkával (=üldözés) megdolgozol azért a pénzért, amiből a húst veszed. (Már ha veszed. Ha te tartod, annak az állatnak valamit ennie is kell, és legtöbbször ott is akadnak fizikai munkák). Nem azért kell húst ennünk, mert úgy nézünk ki, mint egy vérfarkas. (Delfinnek se karma, se kardfoga nincs, még is más állatokból táplálkozik, és nem hínárt).

Megállapított tény, hogy a szervezetünk képes (lenne) csak növényi alapanyagokból egészségesen fenntartani magát, vas és B12 pótlásával - ezt nem tagadom. De ebből nem vonható egyenes következtetés, hogy akkor csak növényeket kéne fogyasztanunk. Ma már ez, mint már ezt említették előttem - döntés kérdése, mert nem erőszakolhatjuk rá a másikra, hogy mit egyen. Az már más, hogy ellenezzük a hús vagy növényevést. De a legtöbb növényevő úgy gondolja, hogy ő jobb, több Mindenevő társánál. Ezt azért senki nem tűrheti.


Köszönöm, aki mindezt elolvasta! Megpróbáltam tisztelettudóan megközelíteni a vita tárgyát, remélem sikerült. Örülök, hogy az előttem szólók egy része is megtartotta a kulturális formát.

2017. febr. 17. 22:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 39/40 anonim ***** válasza:

Az agynövekedésre amúgy olvastam egy érdekes alternatív elméletet is. Egyes tudósok kételkednek abban hogy környezeti hatások (pl vadászás, jégkorszak stb) ilyen kifinomult intelligencia és öntudat kialakulását eredményezték volna, és az egyetlen dolog ami miatt ez fontos lehetett az inkább a többi ember mint környezeti tényező, mégpedig a partnerszerzés és a hatalmi pozíciók megszerzése miatt (a kettő erősen összefügg). Tehát a rangért és nőkért folytatott harc is lehetett az elsődleges agynövesztő tényező, nem csak a vadászat.


Ami a kajálást illeti, most nagyjából minden kultúrában az emberek azért eszik azt amit esznek mert a szüleik is azt ették, nagyszüleik is azt ették, és így tovább. Azt kéne megérteni hogy nekik nem volt választásuk, a kaja a túlélésről szólt. Azt ették ami a környezetükben elérhető volt. És amit éppen ettek aznap, az lett másnap a "kultúra". Ma már van választásunk. Friss zöldséget és gyümölcsöt ehet bárki télen-nyáron, a sarkköröktől a sivatagokig. Itt az idő hogy tudatosan megfontoljuk hogy miből építjük fel a testünket, hogy mi kerüljön a szervezetünkbe.

Azzal hogy húst, tejterméket vagy tojást vásárolunk (akár iparit, akár házit), nagyságrendekkel nagyobb ökológiai lábnyomunk lesz, sokkal több felesleges állatkínzáshoz járulunk hozzá a pénzünkkel, és egyre több bizonyíték van arra is hogy az egészségünk is kárát látja.


Az pedig hogy jogod van azt enni amit akarsz, az (jelenleg) természetesen tény. Dohányozni is szabad. Halálra is piálhatod magad. Az egy más kérdés hogy ez mennyire felelősségteljes, érett, becsülnivaló, viselkedés. De bármikor dönthetsz érettebb módon, nem csak a pillantnyi kedv és ízlés alapján.


Ami az állatok házhoz visszatérését illeti: ha oda születik, mást sem ismer, oda imprintálódik akkor jó hogy nem akar elmenni. Klasszikus példa hogy egy kiskacsa egy rongyot nem akar otthagyni ha az az első amit meglát kikelés után.

Egy vadon kifejlett csirkére várhatnál hogy visszamenjen hozzád. Még egy év után is az első adandó pillanatban úgy otthagyna hogy vissza se nézne.


A rabszolgák akik rabszolgasorba születtek is hasonlóak voltak ebben, semmi áron nem hagyták volna ott a gazdájukat. Nem véletlenül volt szokás hogy a rabszolgák gyerekeit nem engedték a szüleiknél nevelkedni, ha azok még szabadnak születtek. Egy-két generáció után már eszük ágában nem volt elszökni. A mai haszonállatokat hány generáció óta "tartjuk" magunk mellett?

2017. febr. 25. 10:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/40 anonim ***** válasza:

Még lemaradt: a rabszolgák szabadságát korlátozták azért hogy tartóik igényei szerint kihasználják őket, és csak annyi ételt/szabadságot adtak nekik amennyi a rabszolgatartók céljai eléréséhez feltétlenül szükséges volt. Szerintem ez egy az egyben igaz a haszonállatokra is.

Az hogy a kihasználás az dolgoztatás, szórakoztatás, tejleszívás, tojásellopás, vagy levágás formáját ölti az szerintem semmit nem változtat az egész lényegén. A rabszolgatartó anno nyugodtan levághatta volna a rabszolgáit törvény szerint ha akarta volna és megehette volna a húsukat, csak szerencsére erre nem volt igény.

Szerintem a haszonállat is rabszolga, csak nem szeretjük annak hívni mert akkor rossz embereknek tűnnénk. Pedig lényegében ugyanaz, csak enyhítőbb a megnevezés.


Amíg a túlélésünkről volt szó, addig elfogadható volt az állattartás/vadászat, de mivel már erre nincs szükség, ezért semmi nem indokolja hogy folytassuk.

2017. febr. 25. 10:49
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!