Ezek alapján jó döntés volt ezt a kutyát örökbe fogadnom?

Hosszú ideig terveztem,hogy menhelyről fogadok örökbe egy kutyát, volt is kettő amelyik a leírás és a képek alapján ideális lett volna.

Viszont közbejött egy ismerős-ismerősének az ismerőse akinél volt egy nem kívánt szaporulat.

Egy nagyon aranyos,elbűvölő kiskutya volt, mint egy mesefigura.

A körülményekre való tekintettel nem akartam őt elhozni, mert nem kívánt szaporulat, maradjon csak rajta az illetőn.

De aztán a szűkebb környezetem annyira erőltette,hogy az milyen aranyos, nekem való stb, hogy végül rá esett a választás.

Egy idős nő kutyája volt, aki a fiával lakott, és mostanra kiderült,hogy ott bántalmazták, rettegett a férfiaktól, hirtelen mozdulatoktól, fűtől-fától megrémült, sétálni alig mert stb...

Ennek 6 hónapja, azóta nálam van, rengeteget fejlődött, idegenekkel még bizalmatlan, de már viszonylag hamar oldódik.Viszont legalább 3-4 hónapig ilyen félős volt.

Ő az első olyan kutyám akit kizárólag egyedül nevelek, és nagyon jó érzés látni,visszaemlékezni arra,hogy milyen volt mikor ide került és milyen most.

Nagyon ragaszkodó, szinte "istenít" engem ami külön jó érzés a nehezebb napokban.

Ugyanakkor nemrég néztem a menhely kutyáit, és akit kinéztem még mindig gazdára vár, és sajnálom.

Viszont úgy érzem,hogy ő ott jobb helyen van mint az én kutyám ott ahol volt.

Az öreg biztos,hogy nem bántotta, de a fia igen.Látható sérülései nem voltak, de előtte ennyire félős kutyával még sosem találkoztam, nem tudom mit csináltak ott vele.

Még így is sok munkám lesz vele, de látni az eredményét, és úgy érzem hogy ő is nagyon hálás, hogy elkerült onnét.