A kislányom születésnapjára kutyust szeretne.Beagle fajtájút.Tudtok tanácsot adni merre, hol keressek a neten?Nem fontos hogy tökéletes ősöktől származzon, inkább csak legyen egésséges és kicsi, nevelhető,mert a kistesója fél a nagyobb kutyusoktól.

Mentett kutya esetleg?

[link]

Megjegyzem, olcsó kutyanak híg a leve, szeretnek beagleket is szaporítani ész nelkul, megkapod 15-25ezerert, aztan mivel ezen sporoltal, majd rakoltod az allatorvosra a tobb szazezret, mert pl nincs oltasuk es parvos lesz, jobb esetben nem pusztul el.

Be kell latni, ha nincs pénzed kutyara, akkor az esetleges orvosi koltsegeire, tartasara sem lesz elegendo. Ne ezen kezdj sporolni, vagy fogadjatok örökbe.

Egy Beagle szerintem borzalmas ötlet első kutyának. Rettentően makacs fajta, határozott kéz kell a neveléséhez.

Olcsón elhozni csak menhelyről tudsz, minden más rosszfogásos hirdetés esetén pedig csak a szaporítókat támogatod. Egy nem biztos háttérrel rendelkező kutya többe fog kerülni, mint egy megbízható tenyésztőtől elhozott az esetleges orvosi költségek miatt.

De ha már a kutya árán garasoskodsz, hogyan fogjátok neki a megfelelő tápot biztosítani? A sima boltokban kapható párszáz forintosak ugyanis borzalmas minőségűek, és rettentő egészségtelenek, vagyos idővel még több egészségügyi problémához fog vezetni.

És akkor már térjünk is rá az állatorvosra...meg tudjátok engedni, hogy ha úgy adódik, megfelelő kezelésben részesüljön?

A kislány, az mennyi idős gyereket takar? Mert a beagle igen, aranyos, cuki kutya, minden kislány szeretne babusgatni ilyet, de amúgy egy nehezen nevelhető, makacs, különösen nehezen behívható és nagy mozgásigényű kutya.

Egy gyerek nem fog elbírni vele.

Akkor vegyél neki ilyen (vagy bármilyen) kutyát, ha te szeretnél egy kutyát, és akarsz vele napi szinten esetleg több órát is foglalkozni. És ha szeretni fogod annyira a kutyát, hogy ha kell, kutyaiskolába járj vele, vagy tízezreket fizess az orvosnak, vagy a havi tápra, élősködők elleni védelemre, stb.

Tele van ez a rovat olyan kérdésekkel, ahol a gyerek akar/t állatot, a szülők nem annyira, aztán csak a baj lett belőle.

Nagyon sajnálom az ilyen állatokat, szerintem jobb előre átgondolni, hogy a szülő venne-e saját magának egy állatot, ha pl. nem lenne gyereke. Ha nem, akkor ne vegyen inkább a gyereknek se, szerintem.

Dolgoztam a fajtamentésnél diákként, szerintem normálisak. Ha baja van a kutyának, arról biztos tájékoztatni fognak, de arra számíts, ha onnan szeretnél, akkor nem mind egészséges.

Volt már náluk elütött kutya, vannak szaporítótelepről mentettek, kísérleti állatnak használt kutyák voltak náluk (nem tudom van-e még a nyáron még voltak), van vesebetegük, és gyakori náluk a szívférgesség.

Arról szerintem érdemes tájékoztatni téged, hogy a mentett kutyák többsége már felnőttként kerül oda, és általában ők nincsenek rendesen megnevelve. Harapni egyik örökbefogadható sem harap, egy nagyon barátságos, és türelmes fajta, de érdemes tudni, hogy séta közben van amelyik húz, az arcodat nyalogatja, és a nyakadba mászik, ugrál. A beagle pedig önállóságra tenyésztett fajta, szóval makacs is.

Beagle: makacs, nehezen nevelhető vadászkutya, kajtatóeb, munkakutya. Hajlamos a szökésre, rongálásra, ha nincsenek megfelelően levezetve az energiái. Nem családi kedvenc, főleg nem kisgyereknek való.

Javaslom, válasszatok más fajtát, pl. közép uszkár, ami hirtelen eszembe jut, vagy bichonok. Fajtatiszta kutyát pont azért kell tenyésztőtől venni, mégpedig megbízható, jó hírű tenyésztőtől, hogy egészséges legyen, mind testileg, mind idegileg kiegyensúlyozott legyen - ez kisgyerekek mellé nagyon fontos. Tehát igenis fontos, nagyon is, hogy milyen ősöktől származik egy kutya.

Tenyésztőt arról ismered fel, hogy minden esetben törzskönyvvel adja a kölyköket, szerződéssel, 8 hetes kor után, minimum 2 oltással és chippel. A szerződésben többek között az is benne van, hogy szükség esetén magához veszi a kutyát újra (nyilván a vételár nem jár vissza), és még sok egyéb.

Gyerek mellé nem javaslok Beaglet. Nekem egymás után kettő is volt. Kertes házban laktunk, de így is vittem napi 2x sétálni, és nem volt elég a környék neki. Kopó, vadászkutya. Makacsak voltak, nehezen lehetett megnevelni, szökős volt, akármit csináltunk vele. A kerti kenneljéből simán kimászott, le kellett zárni felülről is. Nagyon aranyosak, tündériek kiskutyának, mi is szerettük őket, de soha többet nem vállalnám be újból. Most Yorkiem van, ég és föld a különbség köztük.

Egy gyereknek nem lenne türelme foglalkozni vele, és rengeteget sétálni vinni. A másodikat pont egy gyerekes családtól fogadtam be, mert sehol sem maradt meg akinek odaadták, a menhely várt volna rá.