Mennyire visel meg egy kutyát ha az egyik gazdàja elköltözik?

#22

Ez miért annyira elképzelhetetlen, ha feltételezzük, hogy két intelligens, kultúrembernek válnak szét az útjaik?

Ha együtt döntöttek, hogy kutyáik lesznek, akkor nyilván nem varrja az egyik a másiknak a nyakába, aki tanul és jövedelem nélküli, és csá!

Bár lehet, hogy mi itt egy páran, akik el tudjuk képzelni, hogy ilyen esetben segítünk A KUTYÁNAK(!) mi vagyunk a Marslakók és amit te gondolsz, az az elfogadott, de akkor ezzel a mentalitással régen rossz a világnak!

A "kutyatartás" szerintem sem hülyeség. Nézzük onnan, hogy ha nála maradna ugyanúgy fizetnie kéne a költségeit, csak még egy csomó feladata is lenne mellette a kutyával és aki nem szereti a kutyát, annak ez csak teher. Szerintem ezzel valahol ő is jól jár (ha tényleg nem szereti a kutyát), nem kell többet a hidegben sétálnia vele, nem kell időben hazaérnie hozzá, egy csomó plusz munkát levennél ezzel a válláról.

A másik, hogy nem kell élete végéig fizetnie, nem tudom mennyi idős a kutya, de az egyetem max. 3-5 év, utána te is keresőképes leszel, onnantól már fogod tudni állni a költségeit.

Harmadrészt pedig érdemes lenne tényleg valami munkát nézni, nem egyből egy napi 8 órásra kell gondolni, én is nappali tagozat mellett dolgoztam kétszakos tanárhallgatóként, mikor mit tudtam bevállalni, nyilván a vizsgaidőszak egy csóróbb időszak volt és nem kerestem magam halálra még nyáron se, de fent tudtam tartani magam.

Ha tényleg komolyabban munkakutyázol, akkor akár valami kutyás állást is érdemes lenne nézni, a kutyasuliba, ahová jártok esetleg ovis foglalkozást, napközit tarthatnál (ilyen foglalkozásokon azért nem az a jellemző, hogy a legeredményesebb, ezeréves tapasztalattal rendelkező oktatókkal találkozik az ember) és az meg egy olyan munka, amit szívesen csinálsz, kikapcsol, nem az van, hogy teljesen elfáradsz a munkában és még utána állhatsz neki beadandót írni, hanem valamennyire tényleg fel tudsz töltődni közben és szerintem sokan vannak, akik szívesen tanulnának olyantól, akinek már van egy jól képzett, eredményes kutyája, sok suli egy ilyen oktatót sem tud felmutatni.

25!

Vagy simán fogja és beviszi a menhelyre és a probléma még van oldva. Onnantól nulla költség, nulla munka.

Kinek a nevén vannak q kutyak?

Mennyire visel meg egy kutyát ha az egyik gazdàja elköltözik?

Az még beleférne, ha másik gazdájával maradna aki szereti, gondoskodik róla és foglalkozik vele.

A te helyzetedben nem erről van szó. Inkább mennyire viseli meg a kutyát ha az egyetlen gazdája elköltözik és viszi magával a kutyatársát is.

Egyedül marad a gazdája és a kutya barátja nélkül, egy olyan személlyel aki nem annyira szereti és talán van annyi szíve, hogy nem adja be menhelyre. Ezek után nem túl sok törődést fog kapni. Feltehetted volna úgyis a kérdést, hogy mennyire viseli meg a kutyámat, ha elhagyom.

Nagyon megviseli.

Amiket itt írtak tanácsok, azok közül próbálj meg valamit és mindenképpen vidd magaddal mind két kutyádat ( a te kutyáid, mindketten).

Nekem voltak ismerőseim, ahol a pár egyik tagja szintén sokat foglalkozott a kutyákkal, versenyekre is járt, meg minden, a másik meg kb nem csinált velük semmit. Mikor szétmentek, náluk nem volt kérdés, hogy hova mennek a kutyák, bár, aki nem foglalkozott velük, kicsit szerette volna az egyiket megtartani. Pár év múlva viszont két kutyája is lett, a kutya nélkül maradónak és azokkal már rendesen foglalkozik.

Szerintem a párod is lehet, hogy "összeszedi magát", ha ott hagyod a másik kutyát (ami amúgy az övé), de azért mondhatod neki, hogy, ha nagyon nem akarja, akkor inkább szóljon neked, vagy ha kell, szívesen vigyázol rá. Ha mégis hozzád kerülne, akkor inkább etesd rosszabb táppal, mint add menhelyre.

Amúgy meg keress munkát, én is egyetemre járok és kutyázom mellette, a pénzt pedig munkával teremtem meg rá. Ha városban élsz, vállalj kutyasétáltatást a lyukas óráidban vagy esti felvigyázást.

A többiek meg legyenek már kicsit realistábbak, senki sem fog egy olyan kutyát a menhelyre adni, akivel még versenyzik is és rengeteg munka van benne...