Hogyan viselkedjek miután kisurrant a kapun a kutyám és hazajött?

Szerintem amit az első válaszoló írt, az nem jó módszer. Nem fogja tudni, hogy miért kapja. A kutyák a jelen pillanatban élnek. Nem köti össze a jelen magatartásodat az ő egyik múltbeli magatartásával. Ez a módszer egy gyerek esetében esetleg bejönne, mert ez emberpszichológia, nem kutyapszichológia.

Inkább azt kéne elérni, hogy egyáltalán ne szökjön ki. A nyitott kapun surran ki, vagy valami lukon bújik át, esetleg átugorja a kerítést?

A nyitott kapu esetében meg kéne tanítani neki, hogy attól, hogy nyitva van, még nem mehet ki. Állj be a kapuba, úgy hogy a kapu és a kutya között legyél. Lassan nyisd a kaput, ha megindul azonnal csukd vissza és küldd hátra, a testeddel kényszerítsd hátrálásra úgy, hogy felé lépsz. Ha nyílik a kapu és nyugodtan ül, akkor dicséret, jutalomfalat.

Ha rájön, hogy nem mehet csak úgy ki, hanem engedéllyel lehet, akkor szerintem máshol sem fog kimenni.

Eleget van sétáltatva? Ha minden nap rendesen le van mozgatva, akkor is kisebb az esély a szökésre.

Sajnos amit olyankor csinál, az már helyes (hazajön) tehát nem tudod büntetni érte, sőt akárhogy is fáj, leginkább meg kéne dícsérni, hogy hazajött.

Falattal felesleges, akkor feladat lesz belőle, és nem szabály, neked pedig egy fixen betartott szabályra van szükséged.

Mindig ilyenkor látszik, hogy a gazdik nem tudják hitelesen kifejezni a dühöt a kutya irányába, és vagy csapkodós hiszti, vagy erőtlen próbálkozás van a büntetésből.

Gyakorold az, hogy elindulsz kifelé, és ahogy ő átlépi a kaput kegyetlenül visszazavarod. Nem kell dícsérni, ha nem lépi át, azt vedd természetesnek, de ha átlépi, akkor emlegesd fel magadban minden korábban elkövetett bűnét, és légy rá tényleg dühös. Ne érj hozzá egy ujjal sem, de érd el, hogy ennek ellenére meneküljön. Merev szúrós tekintet, kihúzott egyenes hát, kicsit széttárt karok, és nyílegyenesen határozott lépésekkel menj utána, tedd neki kellemetlenné az egész helyzetet. Ha úgy látod rajta, hogy tényleg kezdi kellemetlenül érezni magát, és már sajnálod is, akkor kell még egyszer annyi ideig tolni.

Utána hagyd kicsit magára, de ne addig míg kioldja magát, hanem a kioldás is a te döntésed legyen.

Ha már ki van oldva, kezdjétek újra a gyakorlást. Elindulsz a kapun kifelé, nem adsz semmiféle jelzést, csak kisétálsz. Ha átlépi a küszöböt, mehet előlről. Ilyen szabálynál egyébként én egy minimális fizikai fenyítést (ez alatt a megemelést, és visszahajítást értem) is elfogadhatónak tartok, ugyanúgy mint a járdaszabálynál, mégiscsak a kutya élete a tét.

Addig gyakoroljátok, míg a kutya már akkor sem lépi át a kaput, ha te teljesen elsétálsz onnan és megállsz.

Ha nem érzed magad elég magabiztosnak, illetve nem tudsz elég gyorsan reagálni, akkor jól jöhet egy üres flakon, amit meg tudsz tölteni kavicsokkal. Ez azért jó, mert ismeretlen, ijesztő hang a kutyának, és valószínűleg blokkol tőle. De ha ilyenkor nem mész utána, és folytatod a büntetést te magad, akkor pikk-pakk semleges lesz a palackra is.

Esetleg még megpróbálhatod azt, hogy szerzel egy két segítő társat, néhány barátot, rokont ismerőst, akik elbújnak ott a környéken. Te kisétálsz, nyitva hagyod a kaput, és abban a pillanatban, hogy a kutya átlépi a küszöböt, mindegyik segítőd hatalmas zajjal, ordítva, kavicsos flakonokat dobálva ráront a kutyára. Ezt egy párszor eljátszátok, nem lesz kedve kimenni.

Azt neked kell tudnod, hogy amúgy mennyire érzékeny a kutyád, és mit bír el, mert van olyan kutya, aki önmagában egy kavicsos flakontól világgá szalad, ha a tiéd ilyen, akkor lehet próbálkozni mondjuk slaggal, ha esetleg a víztől kevésbé fél.

Meg van olyan kutya is, aki egy palacktól meg se rezzen, egy hadseregnyi ninját kell ráküldeni.

Tehát arra azért vigyázz, hogy ne büntesd túl. Fontos, hogy a bünti mindig abban a pillanatban érkezzen, mikor átlépi a küszöböt.

Kedves utolsó!

Ez a módszer jó is lehet,nekem is ezt javasolták,és én csúnyán ráfáztam.Úgy megtanulta,hogy nem lehetett kirobbantani sem a kertből, akármit tettem,nem volt hajlandó kilépni a kapun. Mit rontottam el?