Szégyen az ha az állatokat sokkal jobban szeretem miért bármilyen más emberi lényt?

Elhiszem, hogy nehéz élteted volt.

Az már egy jó dolog, hogy ide feljöttél és velünk, emberekkel kommunikálsz, nem csak a kutyáddal. Tehát valahol vágysz te is az emberekre, ez egyértelmű.

Az is egyértelmű, hogy csalódott vagy és félsz. Próbáld meg túltenni magad ezen a nehéz gyerekkorodon és tényleg nyiss az emberek felé. Az már más kérdés, hogy az ember nehezen talál igaz barátokat vagy egy igazi, életre szóló társat, a csalódások nem kerülnek el senkit, de megéri megpróbálni!

"Nincsenek barátaim, visszahúzódó vagyok senkim sincs"

Döntsd el, hogy akkor végülis normális életed van, csak sajnáltatni akarod magad, vagy nincs, de próbálod tagadni.

Így már más a helyzet.

Én sem értem, hogy most akkor nincs senkid v vannak barátaid?

Keress olyan barátokat, akiket tényleg érdekelsz, utána rájössz, hogy sokkal jobb velük.

Nekem is vannak ilyen "barátaim", na ők a haverok. Ha bajuk van, meghallgatom őket, próbálok segíteni, de helyén kell kezelni a dolgot, tisztában vagyok vele - ahogy te is -, hogy ez ennyi és nem több. Ők az ivócimbik, ha pl. beülünk valahova, jó fejek, bírom őket, de ennyi. Mellette vannak barátaim is, akikre tényleg számíthatok. De egyet tudok, az életben igazán csak a szüleire számíthat az ember (legalábbis én), bárhol máshol érhetik meglepetések.