Habzsolós kutyának lehet nyers csirkefarhátat adni ( 9 éves)?

Nyugodtan adhatsz neki. Az enyém nyers csirkén nőtt fel:) Házi nevelésűt adj neki és nyersen adhatod minden részét. Sülve-főve kell válogatni a csontokat, mert hő hatására megváltozik a szerkezete és az üreges csont úgy hegyesen törik.

Sertést és vadat ne adj neki csak jól megfőve, mert abban vannak azok a bizonyos ,,férgek,, amit a kedves okos első hozzászóló említett.

Csirkét, libát, kacsát adhatsz.

Nyersen csak marhahúst szabad adni a kutyának minden más húst meg kell főzni. Apukám állatorvos volt sajnos már nincs velünk.A hegyes apró csontok se tesznek jót de ez inkább a csöves csontokra vonatkozik (pld csirkecomb csont)

Far hátat anyuék is adtak a kutyáknak DE főzve.

A BARF, vagyis nyers koszt lényege, a különféle nyers csontos hús – lehetőleg egészben, vagy nagyobb darabokban történő etetése zöldséggel, gyümölccsel kiegészítve. A BARF étrendben nem szerepel gabona, vagy semmilyen ebből készült étel (tehát tészta sem). A hús legtöbbször csirke, de tetszés szerint lehet bárány, marha, vadhús, kacsa, nyúl, sertés, hal.

A BARF egyik alaptétele, hogy a kutyák emésztőrendszere nehezen küzd meg a gabonafélék emésztésével; míg a farkasok, vagy a vadkutyák természetes étrendjében a hús mellett szerepel némi zöld, vagy gyümölcs, a gabonaféléket nem keresik. A kutyák emésztőrendszere az ehhez szükséges enzimek hiányában nem is képes megemészteni a gabonákat. A száraztápok emellett a fogra ragadva ideális körülményeket teremtenek a fogkövességet, ínygyulladást okozó baktériumok megtelepedésének és szaporodásának.

Egy tipikus BARF étrend 60-80%-os nyers csontos húsosból (melynek mintegy 50% hús, pl. csirke nyak-, hát és a szárnyak) és 20-40% gyümölcsből, zöldségből, belsőségekből, tojásból, tejtermékekből áll. Ehhez adható csukamájolaj, vagy valamilyen halolaj, az Omega-3 zsírsav pótlására.

A BARF étrend bevezetésének tapasztalatairól a kutyatartók levelezőlistákon, fórumokon osztják meg egymással, és az érdeklődőkkel tapasztalataikat. A legjellemzőbb változások között említették:

A kutyának nincs „kutyaszaga”.

A csontos, porcos, nagyobb húsdarabok rágása, tépése természetes fogkefeként is funkcionál, erősíti az állkapocs, a nyak és a váll izmait.

A rágással eltöltött idő alatt a gyomor felkészül a táplálék megemésztésére, az emésztőnedvek termelődésére.

Kevesebb, szilárdabb széklet.

Csökkenő állatorvosi költségek.

A nyers étrend olcsóbb, mint a konzerv, vagy táp.

A kölykök fejlődése kiegyensúlyozottabb, egyenletesebb, a nyers étrend mellett nem jelentkezik a csontokat, izületeket megterhelő gyors növekedés.

A nyers koszttal megakadályozhatjuk, hogy a kutya habzsolja az ételt, vagy fuldokoljon tőle. Ha rágnia kell, lassabban fog enni.

A korábban enervált, lustább mozgású kutyák „életre kelését”, a korábbinál sokkal mozgékonyabbak, energikusabbak lesznek.

Megszűnnek az allergiás tünetek.

Jelentősen csökkennek, vagy megszűnnek az izületi gyulladások, fájdalmak.

A kutya jól tartja a normál súlyát.

Megszűnik a kellemetlen kutyaszag.

Hosszabb életűek lesznek.

A szukák jobban viselik a vemhességet.

Ellenzői szerint a nyers húsban lévő baktériumok megbetegítik a kutyát, ám a hívek szerint ez nem reális veszély, hisz baktériumok mindenütt vannak. A kutya erős immunrendszerrel rendelkezik, és mindenfajta baktérium elpusztítására képes, ezért az egészséges nyers hús a kutyának nem árt. Salmonella, E-coli, stb. valóban előfordulhat a nyers húsban, de ugyan úgy megtalálhatók a hűtőszekrényben, a mosogatóban, padlón, a kertben, az autón, vagy a parkban.

Ellenérvként szerepel a csontok okozta fogtörés, bélelzáródás, bélperforáció, gasztroenteritis, a hívek szerint ezek azonban ritkábban jelentkeznek, mint a fogkövesedés és annak következményei, és az éles, szilánkos törés inkább a főtt csontokra jellemző.