Igaz, hogy a menhelyről hozott kutyák sokkal hálásabbak, mint azok akik végig gazda mellett voltak?

Nemcsak egyed, de erősen körülményfüggő is szerintem... Egyik barátom befogadott egy kutyát, amit alighanem vertek előtte, mert nagyon félt és korábbi sérülések nyomai is látszottak rajta. Kifejezettem támadó, erőszakos, territóriumát acsarkodva őrző állat lett belőle, aki a vendégeket nem tűri meg a házban, az ajtót is szétrágja, hogy beleharaphasson az idegenekbe. Lényegében kezelhetetlen az állat. Ugyanannak a tulajnak a korábbi kutyája meg egy tisztességes és kedves jószág volt, tehát mégcsak nem is az állattartó tehet róla. Használt kocsi, használt bicikli, használt állat. Ott van a rizikó mindig, hogy selejteset választ valaki... Ha meg egy alomból, rendes helyről veszik és hozzáértő választja ki, akkor lényegesen csökkenthetők a gondok.

Mondjuk nekem is volt olyan befogadott kóbor kutyám, amit okossága és hűsége miatt az összes kutyámnál jobban szerettem. Szóval egyáltalán nem lebeszélni akarlak róla, csak felkészíteni a kockázatra. - Ki kell fogni és kész... :)

Nekem általában menhelyi kutyaim voltak,és igen halasabbak,bár az h mennyire az attól függ h milyen korulmenyekbol menekitetted meg.

Annak aki azt írta h menhelyi kutya mellett betörtek hozzá üzenem,hogy annak semmi közé a halahoz,egy kutya nem úgy mutatja ki háláját mint egy ember, meg gondolom nem volt kikepezve a kutyad, az ember se mehet el biztonsági ornekn

Sok menhelyi kutya ragaszkodó. Van olyan kutya, aki nem csak alkalmazkodik a környezetváltozáshoz, ha gazdára talál, hanem fel tudja mérni, hogy neki jobb lett-e akkor vagy rosszabb. A hátulütője a dolognak, hogy nem tudod, mi történt vele korábban. Ezért írták itt sokan, hogy kiszámíthatatlan pillanatban megharapta őket a kutya vagy agresszív természetű lett. Azért történnek az ilyen esetek, mert nem tudod, hogy mik azok a hatások, amik korábban negatívan hatottak a kutyára, és mik azok a hangok, mozdulatok, szituációk, amik előhozzák belőlük a rossz emlékeket. Erről nem a kutya tehet. Éppen emiatt a terápiás kutyák mindig olyanok, akik kiskoruktól kezdve ugyanannál a gazdánál vannak, mert ők tudják, hogy mi az ami esetleg kibillentheti a 100%-ig fegyelmezett állapotból, és éppen ezért tudják, hogy mire kell figyelni vele kapcsolatban. Visszatérve a menhelyi kutyákra: érdemes figyelembe venni a fajtajelleget is (de az sem garancia semmire), hogy fiú-e vagy lány, hogy viselkedik idegen emberrel, kutyával, milyen körülmények között találták meg stb.

Én egyszer befogadtam a kutyám mellé lakásba egy kóbor kutyit, és minden mozzanatával igyekezett a kedvemben járni. Sajnos nem tarthattuk meg, de rajta látszott, hogy a pár napnyi vagy hétnyi kóborlás után nagyon-nagyon vágyott arra, hogy valaki elfogadja és befogadja. Ő egy ilyen hálás eset lett volna.