S. O. S kutyások! Már teljesen kétségbe vagyok esve! Mi a megoldás?

szia.

Tanáccsal sajnos nem tudok szolgálni, de

most hogy olvaslak mi is igy voltunk a kutyussal. Ő már 5 éves volt mikor muszályból ivartalanitva lett és tényleg ő is pisilt aztán utána mindenhova :-( morogtam is vele eleget, mikor mindig vödörrel rohangáltam :-( Nem gondoltam volna, hogy a mütétnek lehet hozzá köze. De most már mindegy is :-( Szegény meghalt már két hete :-( Doki sem tudja mitől, pedig felboncolták :-( Most már hiába mondanám, hogy miég mindig futkosnák a felmosó vödörrel, csak lenne :-(

Ő már nincs.

Dokit nem kérdeztétek???

"Nem azért szeleburdibb a kutya, mert ivartalanítva lett"

Tapasztalatból írtam...

"Érzi, h nem vagy 100%os (ne értsd félre), és tudja, h megteheti, mert jelen esetben "gyengébb" vagy nála."

Lehet ez is közre játszhat, de a műtét is...

Hát én csak arra tudok gondolni, hogy máshogy kezeltétek az ivartalanítás után vagy azóta, talán nem tudatosan, de ő észrevette. Talán körül lett rajongva a műtét után, sajnálgatva (a férfiak általában nehezen viselik az ivartalanítás gondolatát...) és ez neki elég volt ahhoz, hogy azt higgye, mindent szabad. Úgyis "lázadó" korszakát éli, és oltári pech, hogy pont most nem tudtok odafigyelni rá kellően, egyéb, fontosabb dolgok miatt.

Csak átmeneti megoldás, de a baba születéséig el kéne onnan tüntetni a kutyát. A Te meg a kisbabád egészsége fontosabb, mint a falkavezérség kérdése. Talán még szakembert is találnátok, aki magához venné pár hétre és a kamaszkori vadhajtásait megnyesegetné.

A végleges megoldás az lenne, hogy fokozatosan, komoly odafigyeléssel és következetességgel letisztázzátok vele, hogy neki hol a helye a családban. Mindenki alatt, beleértve a babát is!!! A férjed segítségét kérd ki ebben.

Sajna ezt a dolgot nem lehet siettetni, elég időigényes, de 1-2 dolgot Te is megtehetsz:

soha ne engedd, hogy a kutya "csak úgy" odajöjjön hozzád és pl. rád másszon, ha pedig hívod valamiért, mindig követeld meg, hogy engedelmeskedjen. Mikor hazaérsz valahonnan, vagy akár visszajössz a fürdőszobából, akkor hiába ugrál körülötted a kutya, ne vegyél róla tudomást.

Ti egyetek először. A kutya csak akkor kaphat, ha ti már jóllaktatok. Ennek egy megoldása, hogy mikor megtöltitek a tányérját, mielőtt odaadnátok neki, a "tányérból" megesztek 1-2 kekszet vagy ropit. Ne nézzetek közben a kutyára, akárhogy arénázik, hanem csak akkor kapja meg a tálat, ha ti már jóllaktatok ÉS lenyugodott.

Ti menjetek ki először az ajtón. És ez ne fajuljon lökdösődő birkózássá, mert az kutyafülét se ér. A kutya leül, megvárja, hogy a gazda kilépjen, és aztán a hívására mehet ő is. Séta közben láb mellett van a séta, nem ráncigálva és összevissza!

Érdemes lenne megnéznetek az Egyik kutya, másik nem sorozatból pár epizódot. [link]

Az a baj, hogy ha megszületik a baba, még ennyi időtök se lesz rá. Tényleg megérné szakértő segítséget kérni!

Ez nem függhet össze a műtéttel. A bepisilés még hagyján, arra azt mondanám, hogy lehet valami húgyúti fertőzés, de a bekakilás már gyanús.

Változott valami a műtét óta a kutya életében? Mióta vagy otthon veszélyeztetett terhesként?