Miért félnek az emberek olyan kutyáktól is, akiktől nem kellene?

Én sem értem egyébként, pedig nekem már volt rossz élményem kutyával. Nekünk most lesz kiskutyánk, egy boxi-dogo keverékféle, tehát nagy lesz. Most még kicsi, de említettem a lakótársunknak, hogy 2 hét és kutya lesz. Hozzáteszem, hogy amikor beköltözött, tudta, hogy előbb-utóbb lesz kutyánk, és azt is, hogy a nagy kutyákat szeretjük. Erre be van pánikolva egy 3 hónapos kutyától, hogy majd ha nagy lesz biztos megharapja, meg hogy fél tőle. Idióta. Mert ezek harci kutyák szerinte.

Egyébként amikor egy bulldog keverékem volt, és sétáltunk, mindig beszóltak az emberek, de a kellő 2-3 méteres távolságból. Pedig mindig pórázon volt. De a póráz 1,5 méteres volt, és mondták, hogy elszalad, megharapja őket, minek ekkora kutya, stb. Hát én sem kötök bele, hogy ők fosnak a kutyáktól, ők miért kötnek bele, hogy én PÓRÁZON mekkora kutyát sétáltatok?

Amúgy azt vettem észre, hogy sok függ a neveltetéstől. Én pl. 3 macskával és 2 kutyával (az egyik labi volt) nőttem fel, egyértelmű volt, hogy felnőttkoromban is lesznek állataim. De akit arra neveltek, hogy az állatnak kint a helye, és veszélyes az valószínűleg így is fog gondolkozni. Sajnálom őket, mert soha nem tudják meg, milyen lehet egy állat és ember kapcsolata.

Nekem egy nagyon jól nevelt huskym van. Amikor sétálunk az emberek 90%-a jön és gyönyörködik benne, meg ajnározza a maradék 10% meg van, hogy átmegy a túloldalra, mert azt hiszik, hogy farkas...:D

Egyszer egy fiatal csajszi azt mondta, hogy ez az ördög kutyája, mert felemás a szeme, és szerinte a kék szemével úgy néz ki, mint egy démon...

Én amúgy jókat nevetek rajtuk, még akkor is, ha beszólnak, mert sokszor annyira nevetségesek, hogy nem tudsz mást csinálni...Bemutatókon is volt már olyan, hogy nem mertek az én kutyámhoz jönni a fele más szeme miatt.

Tudatlanok az emberek sokan, de pl ha én egy ilyen emberrel beszélgetésbe keveredek akkor próbálom megértetni vele a dolgokat, hogy a kutya nem egy démoni lény, hanem egy imádnivaló társ, és szerencsére már egy pár embert sikerült "megtérítenem" :D

Amit az egyik válaszoló írt az igaz,hogy amikor gyerekek voltak nem volt kutyájuk,a szülők szerint félelmetesek,meg kint a helyük stb.Így nőtt fel a gyerek így fél minden méretű fajtájú kutyától,mert csak azt "kódolták" bele a szülei,hogy a kutya nevű négylábú lény egy félelmetes fenevad! Tök mind1,hogy yorki vagy német juhász, kutya és négylába van biztos veszélyes :DDDD

Van egy ismerősöm akit eléggé elzártak az állatoktól a szülei mondván,betegségeket hordoznak,mind harapós,félni kell tőlük.Most 17 éves és ha meglát egy póráz nélküli kutyát legyen az spániel vagy vizsla már bevan parázva és átakar menni a túl oldalra.Mindig mondom,hogy nem kell velük foglalkozni azt kész.Nagyon fosik a kutyáktól.Mondjuk vhol megértem,mert a szülei nevelték bele,hogy a kutyáktól félni kell.

Számomra nincs szomorúbb amikor a két BICHONOMMAL sétálok PÓRÁZON és a gyerek fél a szülő meg elhúzza a másik oldalra a gyereket vagy átviszi a túl oldalra.Egyszer egy ilyen gyereknek mondtam,nem kell félni szeretik a gyerekeket,erre a gyerek már megakarná simogatni anyuka meg elránjta onnan és én vagyok a hülye,hogy megengedem megsimogassa a gyerek akuyákat.Üvöltött a gyerekkel,hogy kutyákat nem simogatunk mert harapósak és fertőzőek :O

Azt hittem ott helyben elájulok amikor ezeket meghallottam kb egy helybe álltam és emésztettem a dolgot,hogy egy szülő hogy lehet ilyen.

Szóval ezért félnek sokan a kutyáktól,mert már kisgyerek korukban is erre lettek nevelve! Borzasztó :(

Nálunk a családban mindig voltak kutyák sőt nem is kistestűek! Az udvaron játszottunk mindig velük és kutyás kézzel ettünk,ittunk játszodtunk.Semmi bajunk nem volt sose. Paráznak a sok bacitól, de azt egyik szülő sem veszi észre,hogyha az ilyen gyerekek betegek a legtöbbször, mert annyira fejletlen az immunrendszerük a sok domestostól.Hogy megfújja őket a szél és már tüdőgyulladást kapnak.