Titeket mennyire zavarna, ha a párotok puszilgatná a kutyáját?

Vannak emberek, akiket zavar és vannak olyanok, akiket nem. Én minden további nélkül megpuszilgatom a cicámat, megölelgetem a kutyámat és valószínűleg szájba is vágnám azt, aki ezt szóvá teszi nekem.

De a barátodat is meg lehet érteni, valószínűleg ő még sose szeretett úgy egy állatot, ahogyan te a kutyádat szereted és egyszerűen csak nem érti ezt a különleges kapcsolatot köztetek. Ezért nem kell őt elítélni. Lehet, hogy idővel is ő megszereti a kutyust.

Nekem is 4 éve van párkapcsolatom és az én párom pl vidéken nőtt fel abban a szellemben, hogy "az állatnak kint a helye". Amikor összejöttünk, el se tudta képzelni, hogy egy légtérben éljen egy házi kedvenccel. Ehhez képest most egy macskánk és egy kutyánk van itthon. :D Természetesen idebent, mert udvarunk egyelőre nincsen. Jelenleg egy 2 szobás társasházi lakásban élünk, a párom a legnagyobb egyetértésben nézi a tévét a cicánkkal összebújva a kanapén, holott régebben ha a barátom nálam volt, még a szobából is ki kellett csuknom a macskát, nemhogy a kanapéra fekhetett volna mellé. :D Ehhez képest most már éjjelente is együtt alszanak. :)

Adj neki egy kis időt, ez a kutyus csak 7 hónapja van veled, ő meg 4 éve. Ha tényleg szeret téged, a kutyussal együtt kell elfogadnia. Meg fog vele barátkozni. :)

Azt mérlegeld, hogy neked mennyire fontos, hogy ilyeneket csinálj a kutyáddal. Mert ha az a válasz, hogy nagyon, vagy jól esik csinálni, a barátod meg csak eltűri, akkor szerinted ez milyen kapcsolat lesz a következő 12 évben? Ő eltűri, ami neked fontos..hát nem hangzik valami jól. Én a párkapcsolatnál fontosnak tartom, hogy a ami nekem vagy neki ennyire számít abban támogassuk vagy igyekezzünk érdeklődni, csatlakozni a másik szokásaihoz, hobbijához.

A kérdésre is válaszolva, szerintem néha nem állandóan, megpuszilni a feje tetejét nem gusztustalan. Persze az arcon nyalogatás már más téma. A kutya nem alszik az ágyban, de ott van melletted, szerintem is is nagyon rendben van. Viszont vigyázz, mert ha a kutya kelt fel azzal, hogy nyalogatja a kezed reggel, ott falkavezérségi gondjaid lesznek. A kutya rávesz téged egy cselekedetre jelen esetben a felkelésre, tehát ő irányít. Hosszú távon az ilyen apróságokra figyelj majd oda.

A barátoddal meg ülj le beszélgetni, mert ez a helyzetet rendezni kell.

"látom a barátomon, hogy próbálja elturni"

Igen, ez a probléma. Sokmindent el lehet tűrni egészen sokáig. Egyszer telik be a pohár valami miatt és minden ilyesmi jelentéktelennek tűnő dolog hirtelen komollyá válik. Minden esetre, ha egy kapcsolatban valakinek állandóan erőn felül tűrnie kell, akkor azok az emberek nem biztos, hogy tényleg összetartoznak. Próbálkozzatok, aztán az idő majd eldönti mi lesz!

Ha úgy jöttetek volna össze, hogy neked már eleve volt egy kutyád, akkor a barátodnak a kutyussal együtt kellett volna elfogadnia téged. Akkor még dönthetett volna akár úgy is, hogy neki ez nem megy, kutyával együtt inkább te se kellesz neki.

De itt a barátod volt meg előbb. A kutya csak később került hozzád. Szerintem ezt meg kellett volna beszélnetek egymással, mert egy kutya tényleg sok időt és figyelmet igényel és nem mindenki vágyik erre vagy nincs mindenki felkészülve rá! Annak, hogy magatokhoz vesztek egy kiskutyát közös döntésnek kellett volna lennie! Egy párkapcsolatban legalább is szerintem így működik, hogy a felek megbeszélik egymással a dolgokat és közösen határoznak.

Te döntöttél a barátod helyett is, hoztál magadnak egy kutyát, amiről a barátodat meg se kérdezted, hogy mit szólna hozzá. Hát most látod, hogy mit szól: nem kifejezetten díjazza, hogy a kutyát csókolgatod helyette. Ha a kutya lett volna előbb, akkor lenne okod és jogod is felháborodni, mert akkor nem árultál volna zsákbamacskát, a barátod is tudta volna, hogy van egy kutyusod is és vele együtt kell elfogadnia téged, ha pedig ez nem megy, akkor nem kell erőltetni a kapcsolatot. DE itt még szó se volt kutyáról, mikor összejöttetek. Szerintem ezt a problémát helyes kommunikációval meg lehetett volna előzni.

Ha végképp nem tudsz lemondani róla, hogy csókolgasd, puszilgasd a kutyádat, és ezt a barátod se fogja idővel jobban tolerálni, akkor már csak azt kell eldöntened, hogy neked mi a fontosabb. A kutyád vagy a párkapcsolatod?

A barátom vidéki,egész más elképzelései voltak a kutyákról,mint nekem,aki kutyasuliba jártam,agilityztem,stb

Viszont így ismert és szeretett meg,ezért amikor összeköltöztünk nem volt kérdés,hogy a kutya is jön. Eleinte szigorú szabályok voltak neki. Én ráhagytam a barátomra,hisuen neki már az is más volt mint azelőtt. Aztán ahogy telt az idő szép lassan lazultak a szabályok

5 év telt el azóta.Ma már ő is ugyan úgy szeretgeti,mint én,és természetes,hogy jön velünk mindenhova,még nyaralni is.

Szerintem adj időt a barátodnak,hogy megszokja a kutyás létet.

Sajnos nem mindenki képes rá. Előző kapcsolatomban nagyon nem tetszett ez a srácnak,és borzasztó féltékeny volt. Nem volt kérdéses,hogy nem illünk össze.

Egy párkapcsolat kompromisszumokról szól, néha áldozatokat kell hoznunk a másikért.

Nézd, a barátod elfogadta, hogy van egy kutyád. Te meg fogadd el, hogy ő nem szereti, ha puszilgatod.

Nem kell egyből végletekben gondolkozni, az ilyet egyébként ki nem állhatom, ha valakinek egyből az a válasza, hogy "dobd ki a pasidat!", csak mer képtelen egy kicsit alkalmazkodni vagy kompromisszumot kötni. Miért kéne szakítanotok? Mert a párod nem szereti, ha megpuszilod a kutyádat? Ez manapság már tényleg válóok lenne? Szerintem nem.

Egyrészt nem kért olyan nagy dolgot tőled, másrészt te is írtad, hogy látod rajta, mennyire igyekszik mégis lenyelni a nemtetszését és eltűrni neked, csak mert szeret téged és látja, hogy ez neked fontos. Akkor ennyit te is megtehetsz a kapcsolatodért, hogy puszi helyett inkább csak megöleled vagy megsimogatod a kutyát.

Nem kell azonnal felborítani minden emberi kapcsolatot, csak mert lett egy kutyád. Nekem is van itthon egy kutyám, és egy cicám, mindkettőt imádom. De a párommal fogom leélni az életemet, belé vagyok szerelmes, ővele szeretnék majd kisbabát vállalni, és mellette tervezek megöregedni. Nálunk az állatok is ugyanúgy családtagok, és szívemből szeretem mindkettőt, de akkor is a párom a párom! Nem a kutyám felesége leszek, és nem a macskámtól lesz gyerekem! Nem kéne összekeverni az állatokat az emberekkel, mert egyszer csak azt veszed észre, hogy egyáltalán nem maradtak emberi kapcsolataid, és valóban a kutyád az EGYETLEN barátod.