Ez tényleg önzőség?

Elsőként azt kellene tudni a kutya kit ismer el falkavezérnek (neki fogod szót és szereti a legjobban). Mert tőle elszakítani tényleg önzőség. De ha te vagy az, akkor meg annak idején önzőség volt otthagyni. Mert a kutyának bizonyos mértékig mindegy hol él ha a falka vezérével lehet.

Szóval szerintem ez a legfontosabb kérdés ahhoz, hogy a kutya maradjon vagy költözzön.

És akik azt mondják, ez önzőség, azok konkrétan mire gondolnak? Hogy a kutya már megszokta, hogy ki van csapva a kertce és naponta kétszer meg van simogatva, kínzás lenne számára a gazdájával együtt, a meleg lakásban élni? Nyilván. :)

Nem kell hozni-vinni a kutyát. Magaddal viszed és onnantól az lesz az otthona, ez semmilyen megrázkódtatást nem fog okozni a számára.

Hiba volt beleegyezni anno hogy anyukád kicsapja az udvarra, hiba volt otthagyni, és most hiba lenne nem magadhoz venni.

Vidd el, és szeresd! Meg fogja gyorsan szokni az új helyét, a gondoskodást, a figyelmet, és a szeretetet! :)

Mi két évesen vettük a németjuhászunkat munkára. Kertesből hírtelen panelba került. Soha senki nem tanította a szoba tisztaságra, de egyszer se fordult elő hogy akár a lépcsőházba pisiljen. Annyira jől érezte magát hogy amikor egy év múlva taliztunk véletlen a volt tulajjal, ( megismerte ) és meg akarta harapni, csak a kosár miatt nem tudta.......

Biztos vagyok benne hogy az a kiskutya sokkal jobban fogja veled érezni magát mint a hidegben kint!