A mudi vagy a border collie a jobb terelőkutya?

Nem lehet azt mondani, hogy egyik jobb, mint a másik, mert alapvetően más terelési stílusa van a két kutyának. A border szemmel terel, a mudi úgy tudom, csahol.

És a kiképzéstől is függ. A terelés veleszületett ösztön, de hogy milyen jól terel egy kutya, nagyban függ attól, hogy hogyan és mennyire van erre kiképezve. Egy képzetlen terelőkutya csak zavarássza, kergeti a nyájat, nem fog olyan szépen, nyugodtan, összeszedetten dolgozni, mint egy jól kiképzett társa.

Versenyezni akarsz és nyerni? Akkor vegyél bordert. Ha érdekes és nem minden sarkon megtalálható okos, ámde logikusan gondolkodó kutyát akarsz akkor mudit. :) Nem akarok megbántani senkit, én a mudit szeretem, de kár lenne azt mondani hogy jobb. Mert sajnos ebben az országban még nem nőttek fel a másmilyen kutyák neveléséhez, és ugye ha egy kutyából kevés van akkor értelemszerűen kevesebb jó kutya is kerül ki közülük, sok ezer kutyából könnyen kerülhet ki egy csomó nyertes... De a mudiban igenis benne van hogy felvegye a versenyt a borderrel, csak még mi nem nőttünk fel hozzá!

A hivatásos pásztorok nagy része pl mudit, vagy mudihoz hasonló kutyát használ tereléshez, de ez más mint a verseny.

Nem egyszerűbb inkább más. Más a jelleme. Azt aki meg van veszve minden munkáért azt sokkal könnyebb révezetni akármire. Pl terelni is szinte magától terel. Járunk terelni és látom. Csak annyit kell elérni hogy tudjon feküdni és hogy szép nagy körben menjen, onnantól nem is sok dolgod van, hacsak nem valami komoly versenyre akarsz menni ahol 500 méterről kell őket behozni! És ez a jellem bejön a legtöbb embernek. A mudi megfontolt. El sem tudnád képzelni hogy neki van ösztöne mert k*vára nem érdekli ha pl fekszik a kerítés egyik oldalán és a másikon van egy birka, ellenben a border képes addig fel-alá rohangálni míg ki nem döglik. De ha azt mondod a mudinak hogy tereljen akkor megy mint a villám. A mudi nagyon érzékeny, nem lehet vele keménykedni. A border szerintem észre sem veszi ha a gazdája rászól vagy ad neki egy pofont, ha épp egy labdát hurcol vagy birkát les... A kiképzésben sok munka nem egy emberes. A border inkább elmegy egy másik emberrel is, főleg ha ha van nála valami. Az én mudimra azt mondták félős és nem tudják csibészeltetni. Tudod miért? Mert 1, nem érdekli a rongy 2, soha az életben nem fog játszani rajtam kívül mással, pl csibésszel... Az már ugye nem is számít, hogy látszik a testtartásán hogy nem fél, és már csomószor megvédett éles helyzetben zaklató emberektől... Magasról letojik más embereket. Őt nem lehet egyedül hagyni másokkal, és nem lehet ügyülübügyülüzni meg labdát dobálni neki...

Két teljesen különböző jellem a két kutya, és az az igazság, hogy a border jellem sokkal jobban megfelel a versengésnek és a népszerűségnek, pedig a szellemi és testi adottságaik szerint méltó ellenfelek lennének...

Ha már versenyzés: egy - ami szintén saját tapasztalat - mudit sokkal nehezebb motiválni, ha hiányzik belőle a vele született "drive". Mint a sheltiek - jók, jók, de a kimagaslóan jó kevés. (Pedig sheltieből is legalább annyi van mint borderből - tehát azt nem lehet mondani, h rengetegből könnyű nagyon jót találni)

Valamint a mudi tenyésztésével vannak gondok Magyarországon - a puminál hasonlót tapasztaltam. A skandináv országokban tenyésztett mudik vagy pumik sokkal jobbak, agilisebbek. És csak az vesz több száz-ezer euróért külföldről kutyát, aki nagyon elkötelezett - és akkor már lehet h tényleg azt mondja h nem mudi vagy pumi lesz az.